Meg szeretnénk ismerni a közönség véleményét – színházi közönségvizsgálat 1968-ból

A Színház folyóirat egy archív, 1968-as számában találtam egy értékelést, amit a Veszprémi Petőfi Színháznak a kérdőívezéséről készítettek. Nagyon érdekes megnézni, hogy 50 évvel ezelőtt miket kérdeztek, milyen válaszok érkeztek. Az eredeti cikk kérdéseit az alapján vizsgáltam meg, hogy mi az ami változott ennyi év alatt a kérdőívezésben. (A mérésben szerepeltek még a műsorpolitikához kapcsolódó kérdések, amik a mostani összegzésemben nem szerepelnek.)

Eredeti cikk, az idézetek forrása: Hegyeshalmi László-Siklós Olga: Egy közvélemény-kutatás tanulságai, A közönség a veszprémi Petőfi Színházról

Bevezetés

A veszprémi Petőfi Színház ez év áprilisában (1968 – szerk.) … közvélemény- kutató kérdőíveket juttatott el a közönség különböző rétegeihez, hogy pontosan tájékozódjon annak összetételéről, rétegeződéséről, ízléséről, igényeiről és a színház hétéves működésére vonatkozó véleményéről. A színház azért választotta a tájékozódásnak, a kapcsolat-keresésnek ezt az új, itt még ki nem próbált formáját, mert a hétéves ciklus már megfelelő alapot ad, hogy a színház és a közönség kölcsönhatásának eredményei a véleményekben is tükröződjenek. Anélkül, hogy egybemosnánk a kulturális és gazdasági élet sajátosságait, a modern „piackutatást”, a fogyasztók ízlésének és igényének alapos ismeretét a színház is egyre kevésbé nélkülözheti.”

Beérkezett kérdőívek

Egy hónap alatt 20 000 kérdőív került szétosztásra a színházi előadások előtt, valamint iskolákban, könyvtárakban. A kérdőívek így olyanokhoz is eljutottak, akik alkalomszerűen, nagyon ritkán vagy egyáltalán nem járnak színházba. A kérdések két fő csoportba sorolhatók. Az első: a közönség összetételére, rétegeződésére keres választ, a másodikra adott válaszokból pedig a közönség ízlésére„ igényeire és véleményeire következtethetünk.

A beérkezett és feldolgozott kérdőívek száma: 3919

A megkérdezetteknek tehát 20%-a töltötte ki a kérdőívet, ami megfelel az előzetes várakozásnak. Az eredményességet elősegítette, hogy az ifjúsági bérlők körében a tanárok a véleménynyilvánítást szorgalmazták (nem irányították!), csökkentette, hogy a válaszadás különösen a felnőtt közönség körében teljesen a spontaneitásra volt bízva, s a terjesztés és az összegyűjtés egyaránt kezdetleges módszerekkel történt.

A beérkezett kérdőívek többségét feldolgozhatóan, minden kérdésre választ adva töltötték ki. A kérdőívek mintegy 10%-a hiányosan, de még feldolgozhatóan érkezett vissza, s alig 1-2% volt használhatatlan. Ez arra enged következtetni, hogy a közönség tudatában volt a közvélemény-kutatás fontosságának.”

Kulturális értékelés:
Ezeket az adatok úgy kell vizsgálnunk, hogy 1968-ban értelemszerűen még minden kérdőívezés papíralapú volt. Én azt, hogy az előzetesen elvárt válaszadási arány 20%-os volt és ez teljesült is egy nagyon nagy számnak gondolom. Ma ennek az aránynak a töredéke teljesül, ha az online eléréseket és a kitöltött kérdőívek számát vetjük össze.

Demográfiai adatok

„A közönség rétegeződésére vonatkozó arányok:
Nem szerinti megoszlás: 2/5 férfi;3/5 nő (Ez megegyezik a nézők valóságos arányaival)

Kor szerinti megoszlás: 20 éven aluli 75%; felnőtt 25%
A korosztály szerinti megoszlás már kevésbé tükrözi a színházlátogatók valóságos arányát, mert az kb. 45%:55% a felnőtt közönség javára.

Foglalkozás szerinti megoszlás: 1/3 felnőtt dolgozó; 2/3 diák

A felnőtt közönség rétegeződés:

  • 34% iparban
  • 3% mezőgazdaságban
  • 6% kereskedelemben
  • 34% hivatalban, intézményben
  • 23% egyéb helyen dolgozik
    (Az egyéb rovat adata nem tekinthető teljes értékűnek, mivel az e pontban hiányosan kitöltött kérdőíveket is ebbe a kategóriába soroltuk.)

A felnőtt közönség 35%-a értelmiségi, 65%-a szakmunkás és segédmunkás.

Iskolai végzettség:

  • általános iskola: 50%
  • középiskola:35%
  • egyetem, főiskola: 15%

A diákokok 94%-a középiskolás, 6%-a egyetemi hallgató.

Lakóhely szerinti megoszlás: a válaszadók 92%-a lakik a megye városaiban, ezen belül 60% Veszprémben,16% a két jelentős ipari központban, Várpalotán és Ajkán. Érdemes megemlíteni, hogy éppen e két utóbbi helyen a nézők tényleges arányainál magasabb százalékban, Veszprémben viszont kevesebben töltötték ki a kérdőíveket.”

Kulturális értékelés:
A Petőfi Színház nézőinek nemek szerinti aránya 1968-ban megegyezett a kérdőív kitöltőinek arányával: 40% férfi és 60% nő. Nincs rá hivatalos kutatási eredményem, de a saját tapasztalataim azt mutatják, hogy ma még nagyobb a nők aránya a színházlátogatók körében (inkább 70-75% környéke).

Nagyon érdekes, hogy a kérdőívet 75%-ban 20 éven aluliak töltötték ki. Nyilván őket jobban sikerült rábeszélni a kitöltésre, jobban el lehetett őket érni. Ezért ennek a korosztálynak a véleménye túl nagy százalékban került a kérdőívbe, hiszen az értékelésből az derül ki, hogy a színházlátogatók között a fiatalok aránya 45% körül van. Nem tudok általánosítani és arányt mondani arra, hogy ma a 20 év alattiak milyen százalékban képviseltetik magukat a nézők között, mert ez függ a színháztól, a darabtól stb.

Nyilván a kor szerinti megoszlásból következik, hogy ennek a kérdőívnek a kitöltői között csak 1/3 volt a felnőtt dolgozó. Az egy nagyon érdekes adat, hogy a kérdőív kitöltői között csak 35% értelmiségi és 65% a szakmunkás és segédmunkás. Mára ez az arány teljesen megfordult, a színházlátogatók nagy százaléka értelmiségi, diplomával rendelkezik vagy érettségizett.

A színházlátogatás típusa

„Színházlátogatás szerinti megoszlás:

  • bérlettulajdonos: 64%
  • rendszeresen jár színházba: 12%
  • ritkán jár színházba: 20%
  • nem jár színházba: 4%

A színház legaktívabb közönségrétege a bérlettulajdonosok köréből kerül ki. A bérletezést a színház a közönségszervezés fő formájának tekinti. Ennek eredményeként alakult ki a színház közönségbázisa. Az első évadban 2663 bérlője volt négy városban, az elmúlt évadban 11 754  (ebből 4827 ifjúsági) öt városban. 1962-től rendszeresített a színház ifjúsági bérletet, amely általában hét darabra szól. (Ugyancsak az elmúlt évadban csak Veszprémben 300 olyan felnőtt bérlet talált gazdára, melynek tulajdonosai négy éven keresztül mint közép-iskolás tanulók ifjúsági bérlők voltak.) Ez a rovat azt is mutatja, hogy a válaszadók döntő többsége személyes tapasztalatai alapján fogalmazta meg véleményét és kívánságait.”

Kulturális értékelés:
A színházlátogatás típusánál érdemes megnézni a bérletes kitöltők arányát. Úgy tűnik, hogy a színháznak sikerült elérnie, amiért a bérletezést elkezdte, hogy egy közönségbázist építsen. Az ebbe a csoportba tartozó nézők nagy arányban töltötték ki a kérdőív, ami azt mutatja, hogy kötődnek a színházhoz. Ami még fontos lehet, hogy mivel a válaszadók 64%-a bérlettulajdonos, így a beérkezett válaszok tényleg azoktól érkeztek, akik rendszeresen látogatták a Petőfi Színház előadásait.

Nézői vélemények

„A közvélemény-kutatás adatai mellett az egyes darabok látogatási statisztikája is azt erősíti, hogy a közönség nemcsak szívesen veszi, de el is várja, hogy a színház jelenkori és magyar legyen, és helyesli a színház kezdeményező készségét. A rovatok kitöltése mellett külön is megfogalmazták kívánságaikat. Például:

  • „A színház maradjon meg prózai színháznak
  • Az eddigi műsorpolitika folytatását kérjük
  • Rangos ősbemutatókat
  • Egészen fiatal magyar vagy külföldi drámaírók műveit
  • Az új kezdeményezések mellett néhány keveset játszott klasszikust, mint amilyen a Phaedra volt
  • Dürrenmatt műveket
  • Az ifjúság édes madarát – stb.

Talán nem is véletlen, hogy az utolsó két kívánság már az 1968/69-es évadban teljesül.”

Összegzés

„A színház a világról, az életről, a múltról és jövőről nem egy művel, még csak nem is egy évad műsorával beszél, hanem egész működésével. S hogy a színház és közönség között hatásos párbeszéd alakuljon ki, ahhoz a kölcsönös hatás, kapcsolat, véleménynyilvánítás minden formáját fel kell használni.

A közvélemény-kutatás adatai kétségtelenül nagy segítséget nyújtanak a színháznak abban, hogy megismerje a közönség véleményét. Számadatait azonban túlbecsülni sem szabad. Az ifjúsági közönség nagyarányú részvétele elég biztonságos tájékoztatást nyújt egy általánosítható ítélet megalkotásához. A diákok aktivitása arra is enged következtetni, hogy magukénak érzik, szeretik a színházat. A felnőtt közönség általában húzódik mindenfajta kérdőíves megkereséstől. Az ezren felüli létszám ugyan nem lebecsülendő, de a valóságos közönségnek csak kis hányada, 1/5-e, 1/6-a. A színház ezt a véleménykutatást csupán első lépésnek tekinti a közönséggel való jó kapcsolat kiépítésében. Személyes találkozások, véleménycserék során alakulhat ki olyan kölcsönhatás egy megye és színháza között, mely elősegítheti, hogy a jelenkori közönség jelenkori színházat igényeljen.”

Kulturális értékelés:
Mit tanulhatunk egy 50 évvel ezelőtti kérdőívből és annak értékeléséből? Minden körülmény megváltozott 1968 óta. Már nem papíron, hanem online kérdőívekkel szeretünk mérni, sokkal nagyobb a verseny az emberek szabadidejéért, mint akkor. Mások az emberek, mások a demográfiai adatok. De arra kell figyelnünk, hogy a cél azonos volt akkor is és most is: Meg szeretnénk ismerni a közönség véleményét. Ha van színházunkban ilyen régi kérdőív és értékelés, vegyük elő, nézzük át, ki tudja, talán találunk benne valami olyat, ami még ma is érdekes lehet számunkra.

Fotó

, , , , , ,