Mire figyeljünk a kérdőív összeállításánál?

Egy kérdőív szerkesztése során nehéz olyan kérdéseket írni, amelyek semlegesek, egyértelműek és pontosan mérik a válaszadók véleményét. Van néhány alapelv, amire mindenképpen figyelnünk kell. Ezekről az elvekről készített a Pew Research Center munkatársa, Courtney Kennedy egy összefoglaló 5 perces videót, amit érdemes megnézni. A videó itt érhető el: How do you write survey questions that accurately measure public opinion?

Én most a fenti videóban ismertetett elveket veszem sorra, a példákat viszont átírtam kulturális területre.

A kérdőívünk kitöltőiről nem feltételezhetjük, hogy egy adott téma szakértői. Éppen ezért el kell kerülnünk, hogy szakmai nyelvet használjunk a hétköznapi megfogalmazás helyett. Kerülnünk kell az olyan megfogalmazásokat, amelyek homályos témákat érintenek és/vagy csak kevés információt tartalmaznak. Ilyen kérdés lehet pl. Járt már a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum valamelyik tagintézményében? Lehet, hogy a válaszadók hallottak már ezekről a tagintézményekről, jártak is már ott, de azt nem tudják, hogy a Közlekedési Múzeumhoz tartoznak. Kevés információt adtunk meg, nem egyértelmű, hogy melyek ezek a tagintézmények. Ha viszont azt választjuk, hogy a kérdésben túl sok információt adunk meg, az meg azért nem lesz jó megoldás, mert a válaszadók nem szeretik és nem is olvassák el a túl hosszú magyarázatokat. Valahol a kettő között kell megtalálni a helyes utat. A fenti kérdést így lehetne megfogalmazni érthetőbben: A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumnak összesen hat tagintézménye van. Ezek a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény, az Elektrotechnikai Gyűjtemény, a Műszaki Tanulmánytár, az Alumíniumipari Múzeum, a Kohászati Gyűjtemény és a Vegyészeti Múzeum. Ön járt már ezek közül valamelyikben?

A kérdéseket úgy kell megfogalmazni, hogy ne terelje a válaszadót egyik vagy másik válasz irányába se. Amikor már a kérdésben olvasunk egy jelzőt, ami ítéletalkotást eredményez, akkor nem várhatjuk, hogy a válaszok az emberek tényleges véleményét tükrözzék. Erre egy példa: Elfogadhatónak tartja színházunk közönségbarát árait? Egy ilyen kérdés után miért válaszolná bárki is, hogy nem, hiszen már megmondták nekünk, hogy ezek a jegyárak nagyon jók. Ha egyszerűen csak azt kérdeznénk, hogy Elfogadhatónak tartja színházunk árait?, akkor közelebb kerülnénk a közönség véleményéhez.

Ne használjunk félreérthető vagy többféleképpen is érthető kifejezéseket, szavakat. Kulturális területen ilyen téma lehet például a koncert-, színház-, múzeumlátogatási gyakoriságra vonatkozó kérdések. Például: Ön az elmúlt évben hányszor volt komolyzenei koncerten? Ezt lehet úgyis értelmezni, hogy az elmúlt 365 napban vagy úgyis, hogy a tavalyi naptári évben. Egyértelműbb megfogalmazás lenne, hogy Ön 2017-ben hányszor volt komolyzenei koncerten?

A kérdések összeállításánál óvatosnak kell lennünk a beleegyezésekkel kapcsolatosan. Az emberek sokszor szeretnek egyszerűen egyetérteni a dolgokkal. Például: Egyetért Ön azzal, hogy a színházaknak több állami támogatást kellene kapniuk? Ahelyett, hogy csak igen vagy nem, egyetért-nem ért egyet válaszlehetőséget adnánk meg, adhatunk két állítást is egy adott témában, hogy lássuk melyik áll közelebb a válaszadóhoz.. Így nem tudja egyszerűen csak azt mondani, hogy igen vagy nem, választania, gondolkoznia, döntenie kell. Az előző kérdés helyett így is kérdezhetünk: A következő állítások közül melyik áll közelebb az Ön véleményéhez? A színházaknak több állami támogatást kellene kapniuk vagy A színházaknak jobban piaci alapokra kellene helyezniük a működésüket?

A kérdéseknek nem csak a megfogalmazása fontos, hanem a sorrendje is. Ha egy kérdést a kérdőív vagy egy kérdéscsoport elején teszünk fel, az befolyásolni fogja a későbbi válaszokat.  Például a következő kérdést nem érdemes a szolgáltatásokra vonatkozó kérdéscsoport elejére tenni: Összességében mennyire elégedett Ön múzeumunk szolgáltatásaival? Ha a válaszadó erre a kérdésre azt írja, hogy elégedett vagy nagyon elégedett, akkor a többi szolgáltatásra vonatkozó kérdésre is hasonló válaszokat fog adni, hiszen ezzel a saját véleményét akarja majd alátámasztani.

Ha összeállítottuk a kérdőívet, nem marad más mint a  tesztelés. Ezt kezdhetjük a munkatársainkkal vagy olyan szakemberekkel a saját területünkről, akiknek a véleménye fontos számunkra. Azonban azt ne felejtsük el, hogy kellenek a külső (nem szakmai) kitöltők is, mert nekik lehet, hogy nem evidensek bizonyos dolgok, mást értenek egy-egy megfogalmazás alatt mint mi.

Összegzés:

  1. Megfelelő mennyiségű információt adjunk meg!
  2. Semleges kérdéseket írjunk!
  3. Egyértelműen fogalmazzunk!
  4. Törekedjünk arra, hogy a válaszadó gondolkozzon, ne csak egyetértsen velünk!
  5. Figyeljünk a kérdések sorrendjére!
  6. Teszteljük a kérdőívünket különböző háttérrel rendelkező emberekkel!

A fentiekből is látszik, hogy egy kérdőívet összeállítani nem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnik. Ahogy a videóban Courtney Kennedy mondta:

„Bizonyára senki se tud tökéletes kérdőívet írni. De közelebb kerülhetünk hozzá, ha alaposan átgondoljuk ezeket az elveket.”

Fotó

, ,