Mi hasznuk van a múzeumoknak az Év múzeuma és az Év kiállítása díjakból?

Május 13-án, vasárnap a Múzeumok Majálisán adták át az Év múzeuma és az Év kiállítása díjakat, emellett még kiosztásra kerültek különdíjak és elismerő oklevelek is. Az idei évben az Év múzeuma a Thorma János Múzeum lett Kiskunhalasról, az Év kiállítása címet pedig a Soproni Múzeum Macskakő Gyermekmúzeum és közösségi tér című állandó kiállítása kapta.

Ennek kapcsán elgondolkoztam azon, hogy vajon mit hoz egy ilyen díj a nyerteseknek? Az utóbbi öt évben az Év Múzeuma díjat kapott múzeumok esetében megnéztem, hogy a látogatószámokat ez hogyan befolyásolta. Nagy általánosságban elmondható, hogy több látogató érkezett a nyertes múzeumokba abban az évben amikor a díjat kapták, illetve ez a pozitív hatás még a következő évben is érezhető volt. A díj kapcsán a múzeumok több médiamegjelenési lehetőséget kaptak, ami egyértelműen pozitívan befolyásolta az ismertségüket. Viszont találtam olyan adatot is, ahol a látogatószám nem nőtt kimagaslóan vagy akár csökkent is. Ezért annyit mondhatunk csak a díjról, hogy van akik jól tudták kihasználni az ebből adódó előnyöket és voltak akik valamilyen oknál fogva kevésbé.

Az Év múzeumainak látogatószám-változása (saját gyűjtés; adatok forrása: EMMI – Kulturális statisztikai rendszer)

A Múzeumok Majálisán tartottak egy beszélgetés, aminek a címe az volt, hogy Mi hasznotok volt belőle? Ez azt a kérdést járta körül, hogy a múzeumok mit tudtak profitálni az Év múzeuma és az Év kiállítása díjakból. Résztvevők voltak: Pusztai Tamás (a miskolci Herman Ottó Múzeum korábbi igazgatója), Losonczy Attila (József Attila Emlékhely, Budapest), Ács Piroska (PIM Színháztörténeti Múzeum és Intézet), Kiss Imre (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum), Földessy Mariann (Szent Bertalan-templom Kincstára, Gyöngyös), Ringer István (PIM Kazinczy Múzeum, Sátoraljaújhely)
moderátor: Deme Péter (Pulszky Társaság)

A beszélgetés egyik kérdése az volt, hogy a kapott díjat hogyan lehet presztízs szerzésre használni? A válaszok között szerepelt, hogy a díj után kezdték el a helyiek igazán értékelni a múzeumot és a fenntartó felé is egy jó üzenet egy ilyen siker. Több múzeumnak a díj abban segített, hogy visszakerüljenek a köztudatba, nőtt a látogatószám és a médiamegjelenések száma is, illetve amit még fontos kiemelni, hogy a saját dolgozóknak és az önkénteseknek is sokat jelentett az elismerés. Természetesen szakmán belül is rangnak számít egy ilyen díjat kapni. Ugyanakkor felmerült az is, hogy vannak olyan esetek, amikor a díj nem tudja meghozni a szükséges támogatást az intézménynek pl. nem növekszik (vagy akár csökken) a fenntartói támogatás mértéke vagy a múzeum nem kapja meg a lehetőséget, hogy a munkatársainak a számát növelje.

Tehát egy ilyen díj nem csak a látogatószámot, az ismertséget érinti, hanem ennél sokkal többet jelent. Eleve a jelentkezéssel a múzeumok a teljes tevékenységüket végiggondolják, a bírálóknak betekintést engednek a munkájukba. Megmérettetnek, értékelések készülnek róluk, amely munkából tanulni tudnak, a későbbiekben építkezhetnek belőle.

Miben mérhetjük a díjak hatását?

  • sajtómegjelenések száma;
  • látogatószám;
  • új önkéntesek száma;
  • település/kerület, helyiek büszkesége;
  • fenntartói támogatás változása/stagnálása;
  • szakmán belüli elismertség;
  • munkatársak elégedettsége;
  • vándorkiállítások iránti érdeklődés

Ezek a témák kerültek elő a beszélgetésben annak kapcsán, hogy milyen területeket érintett a díj. Ebből jól látszik, hogy egy esemény hatásának vizsgálatakor sok tényezőt kell megnéznünk, hogy értékelni tudjuk, hogy egy elismerés milyen változást hozott vagy éppen nem hozott az adott intézménynek.

Fotó

, , , , , , ,