1. Miért akarjuk elkezdeni?
Mi az amiért mi ezt a kutatást szeretnénk megcsinálni? Kötelező? Divatos? Érdekes? Nyilván, ha kötelező feladat, akkor el kell készíteni adott időre és kész. De, ha más okok miatt kezdünk bele, akkor azt nagyon fontos az elején tisztázni, hogy az eredményeket, hogyan tudjuk majd későbbi munkáinkban használni, hogyan segíti fejlődésünket.
2. Ne akarjunk egy kutatással mindent megtudni!
A legfontosabb, hogy meghatározzuk, hogy mi az a központi kérdés, amire választ szeretnénk kapni a kutatás során. Nem reális, hogy minden minket foglalkoztató kérdéskört körbejárjunk, mert ahhoz nagyon sok erőforrásra lenne szükségünk. Válasszunk ki 1-2 témát és abban konkrét kérdéseket adjunk meg. Aztán a tervezés során majd ehhez nézzük meg, hogy milyen módszereket tudunk használni, hogy az elemzéshez szükséges adatokhoz hozzájussunk.
3. Ki fogja ezt elvégezni?
A teljes kutatást saját magunk végezzük? Vagy bevonunk speciális tudással rendelkező külsős szakembert? Nagyon fontos, hogy legyen egy ember az intézményünkben vagy projektünkben, aki a kutatást vezeti. Erre akkor is szükség lesz, ha külsős szakértő végzi a kutatást. A külsősnek sok segítségre lesz szüksége, nem lehetséges belső munkatárs(ak) nélkül egy kutatást véghez vinni
4. Lesz elég erőforrásunk?
Sokféle erőforrásra lesz szükségünk a látogatókutatás során. Pénz, szaktudás, idő, eszközök, a munkatársak együttműködési készsége, támogatói bázis (pl. múzeum baráti kör, önkéntesek, hírlevélre feliratkozottak stb.). Ha minden megvan, csak akkor kezdjünk bele a kutatásba. A közben majd valahogy kerítünk rá időt, pénzt, embert hozzáállás nem szokott működni.
5. Azt vizsgáljuk csak, amin tudunk változtatni!
Ne kérdezzük meg a látogatóinkat például arról, hogy szeretnének-e liftet az intézményünkbe, ha ennek kivitelezésére egyszerűen nincs módunk. Azt vizsgáljuk, amin tudunk most vagy a jövőben majd változtatni. Fölösleges azzal a látogatók idejét és a saját időnket tölteni, amire nincs hatásunk.
Ha minden megvan, kezdjünk el tervezni!
Fotó: Pexels
