Könyvespolc 2. – Mérőfeladatok és kérdőívtételek szerkesztése

Kedvenc témáim egyike, hogy milyen sok kérdőív készül el kulturális területen (is) úgy, hogy látszik rajta a készítője azt gondolja, hogy egy kérdőívet szerkeszteni csak annyit jelent, hogy kérdéseket írunk le egymás után. Pedig jó kérdőívet írni nagy munka. Néhány éve elvégeztem egy 6 hetes angol nyelvű online kurzust a témában és ez adta meg azt alapot, amire azóta is építek, ha kérdőívekről van szó.

Most elkezdtem a kérdőívszerkesztéssel még többet és szisztematikusabban foglalkozni és így találtam rá erre a 2019-ben kiadott könyvre. A kiadvány célja, hogy a pedagógusokat segítse a mérőfeladatok és a kérdőívek összeállítása során és a pedagógiai mérések tervezésében. Azt gondolom, hogy ezt a kiadványt akkor is érdemes elolvasni, ha valaki nem a pedagógiai területen szeretné kamatoztatni az olvasottakat. Nyilván a példák mind erről a területről származnak, de könnyen megtalálhatjuk a saját szféránknak megfelelőeket.

A könyv négy fő részből áll: 1. Az item 2. Feladattipológia 3. Pedagógiai értékelés 4. Kérdőívszerkesztés pedagógusok számára.

Az itemről szóló részből többek közöt megismerhetjük a fogalom többféle értelmezését, definícióját, az itemtípusokat és az item felépítését. (item: feladatelemek, statisztikai elemzés szempontjából a legkisebb még önállóan megítélhető egység) Minden fejezet ellenőrző kérdésekkel zárul, ami alkalmassá teszi a kiadványt tankönyvként való használatra, de arra is hogy megnézzük, hogy mi mire emlékszünk az olvasottakból.

A feladattipológia rész a leggyakrabban használt itemtípusokat mutatja be például a többszörös feleletválasztás, alternatív választás, rövid válasz, esszé stb., amely típusokat majd a kérdőívszerkesztésnél is ismernünk és használnunk kell. Ehhez a fejezethez két észrevételem van. Az egyik példa (18.) megoldása nem jó, ami szerintem egy ilyen témával foglalkozó könyv esetében szembetűnő és a másik hogy egy példa (25.) angol nyelvű, amit jó lett volna lefordítani, ha már minden más példa és a kiadvány is magyar nyelvű.

A pedagógiai értékelés rész röviden bemutatja, hogy mi az értékelés, mérés, milyen értékelési típusok léteznek, hogyan lehet a teljesítményeket egymáshoz viszonyítani és szó van benne a tesztekről is. A fejezetből nekem ez a kedvenc mondatom: “Nyilvánvaló tehát, hogy a feladatíró számára az első lépés az, hogy feltárja a vizsgálandó és vizsgálható tartalmakat, amelyek forrása elsősorban nem a munkafüzet vagy a tankönyv, hanem a kidolgozott, illetve használt tanterv vagy tananyag mögött meghúzódó elméleti modellek.” Tehát tudnunk kell, hogy mit miért csinálunk, mi a célja a mérésünknek, értékelésünknek.

És ezzel el is érkeztünk a kérdőívszerkesztéshez. Ez egy 20 oldalas fejezet, ami terjedelméből fakadóan nem tudja teljesen lefedni a témát (és nem is ez a cél), de azt gondolom, ha mindenki ennyit tudna a kérdőívírásról, akkor már jobb kérdőívek születnének. Ez a rész bemutatja a kérdőív szerkesztésének folyamatát, a kérdések szerkezetét és a kérdőívtételek összefűzését. Egy példában (52.) nem sikerült a helytelen és a helyes válaszkategória szerkesztést jól bemutatni, de összesen ez az egy megjegyzésem lenne az egész fejezethez. Jól strukturált, érthető, használható részt állítottak össze a szerzők.

Mindenkinek ajánlom ezt a könyvet, aki szeretné jobban érteni az értékelést, mérést és jobb kérdőíveket szerkeszteni. Akkor lesznek hitelesek az eredményeink, ha már a mérésünk is jó, ezért érdemes minél több energiát fektetni az előkészítésbe, az elméleti háttér megismerésébe.

Szerzők: Hódi Ágnes – Tóth Edit
Cím: Mérőfeladatok és kérdőívtételek szerkesztése
Kiadó: Szegedi Egyetemi Kiadó Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó
Kiadás éve: 2019
Oldalszám: 108
Ár: 2500 Ft

Borítókép

, , , , ,