Múzeumi látogatókutatás zárva tartás idején
2020. nov. 16.

Idén már második alkalommal érkezett el a kényszerű, kötelező zárva tartás a múzeumok életében. A dolog nem volt váratlan, már a nyári újranyitáskor lehetett tudni, hogy csak egy ideiglenes állapot a látogatók fogadása. A mostani időszak annyiban különbözik az előzőtől, hogy már bizonyos mennyiségű tapasztalattal rendelkeznek az intézmények a zárva tartás idején megvalósítható működésről, munkákról.

Mi a helyzet a látogatókutatásokkal jelen helyzetben?

Látogatókutatást most is lehet végezni. Arra kell figyelni, hogy ne ugyanazt akarjuk megcsinálni, mint amikor a látogatók fizikailag is eljönnek a kiállításainkra, programjainkra. Most is a két legfontosabb dolog, hogy tudjuk, mi a kutatás célja és hogy mit szeretnénk majd kezdeni a kapott adatokkal.

Ha már megvan a cél, akkor felmerülhet a kérdés, hogy honnan lesznek adataink? Nagyon sok olyan korábbi adatunk van, amelyet most fel tudunk dolgozni, használni. Emellett új adatok gyűjtésére is lehetőségünk van online eszközök segítségével. Online eddig is gyűjtöttünk adatokat, de most, hogy a látogatókkal való találkozásokat ki kell zárnunk, olyan módszereket is átvihetünk az online térbe, amit eddig inkább személyesen használtunk pl. fókuszcsoportos beszélgetések.

Milyen már meglévő adataink vannak?

Nagyon sokféle, a látogatóktól származó adattal rendelkezik egy-egy muzeális intézmény.

Az egyik ilyen a vendégkönyv. Remek alkalom lehet a zárva tartás ideje arra, hogy a vendégkönyvben lévő bejegyzéseket elolvassuk, rendszerezzük, elemezzük. Ebben az a jó, hogy amennyiben megoldható a vendégkönyv kiadása, akkor ez a munka távolról is végezhető és nincs nagy eszközigénye. Az a döntő, hogy az elején meghatározzuk, hogy milyen szempontok alapján fogjuk a bejegyzéseket értékelni. Itt nyilván döntő fontosságú annak kitalálása, hogy miért is csináljuk ezt a munkát. Cél lehet például, hogy szeretnénk nyilvánossá tenni bizonyos bejegyzéseket a honlapunkon vagy közösségi média felületeken, hogy ezzel népszerűsítsük intézményünket. De az is cél lehet, hogy megtudjuk, a látogatók mivel voltak elégedettek és mivel kevésbé. A vendégkönyvelemzés a kiindulópontja lehet annak, hogy meghatározzuk, milyen témákról szeretnénk a látogatóink véleményét részletesebben megtudni.

Fontosnak tartom, hogy megnézzük azokat a látogatói visszajelzéseket, amelyeket a tavaszi zárva tartás idején kaptunk. Nyilván ezek az online módon érkezett visszajelzések. Lehet nézni eléréseket, kommenteket, látogatók által küldött e-maileket, megkereséseket. A lényeges dolog itt az lenne, hogy kiderüljön számunkra, hogy a látogatóknak mi tetszett vagy nem tetszett, mivel tudtunk hozzájárulni ahhoz, hogy a járványban kicsit feltöltődjenek, kikapcsolódjanak az emberek. Milyen típusú tartalmat érdemes készítenünk, amivel élményt tudunk adni.

Ezek mellett érdemes megnézni, hogy milyen múzeumi felmérések készültek ebben az évben. Több külföldi szervezet készített felméréseket, amelyben arra voltak kíváncsiak, hogy a látogatóknak hogyan változtak meg a kultúrafogyasztási szokásai, mit várnak a múzeumoktól vagy éppen milyen tartalmakat fogyasztanak szívesen.

Új adatok gyűjtése távolról

A nagy kérdés az, hogy ha a látogatókkal nem találkozunk fizikailag, akkor mégis hogyan tudunk adatokat gyűjteni? Nyilván az adatgyűjtési módszerek közül jónéhányat most el kell felejtenünk, de a technika adta lehetőségeket kihasználva többféle módon vehetjük fel a kapcsolatot a látogatókkal.

Új látogatói adatok gyűjtése távolról pl. videós interjún keresztül

Új látogatói adatok gyűjtése távolról pl. videós interjún keresztül

Készíthetünk interjúkat telefonon vagy videón keresztül. Ebben az esetben az interjúalanynak érdemes megadni a témákat, amelyeket majd érinteni fogunk a beszélgetésben, hogy előzetesen fel tudjon készülni. Erre azért is figyelni kell, mert nem múzeumi környezetben fogunk beszélgetni, így először bele kell helyezkednie az adott témába. Mivel egyeztetés szükséges az interjú körülményeiről, így tudnunk kell az illető nevét, elérhetőségeit. De érdemes a résztvevőt biztosítani arról, hogy a felmérésben az ő véleménye névtelenül fog megjelenni, az anonimitást tudjuk biztosítani. Egy ilyen interjú során mélyebben körüljárhatunk egy-egy témát akár az online, akár az offline szolgáltatásainkat tekintve.

Fókuszcsoportos interjúk is készíthetőek. Csoportos videóhívások (pl. Zoom, Google Meet stb.) segítségével készíthetjük el az ilyen típusú interjúkat. Mivel a résztvevők általában a saját otthonukból fognak bejelentkezni, így lehet, hogy az ismerős környezet hatására a félénkebb interjúalanyok is bátrabban mondják majd el véleményüket. A moderátornak alaposan fel kell készülnie az interjúra, vezetnie kell azt. Hasznos, ha a moderátor mellett van egy segítő, aki a technikai kérdések megoldását vállalja magára.

Az online kérdőívek a legtöbbek által és leggyakrabban használt adatgyűjtési eszközök. Kérdőívet készíteni mindenki tud, csak az nem mindegy, hogy milyet. Nagyon sok az olyan kérdőív, amin látszik, hogy a készítője azt gondolja, hogy elég csak egymás után leírni pár kérdést és kész is vagyunk. Kérdőívet készíteni is nagy feladat, tanuljunk bele vagy kérjünk külső segítséget ahhoz, hogy hatékony eszközünk legyen.

Sok intézmény van, amely online szolgáltatást nyújt a látogatóinak. Ezek közé tartoznak például a virtuális kiállítások, az online múzeumpedagógiai foglalkozások, az online tárlatvezetések vagy a streamelt programok. Ne felejtkezzünk el arról, hogy az online szolgáltatásokról is kikérjük látogatóink véleményét, teszteljünk, értékeljünk. Ezt megtehetjük még a tervezési időszakban (pl. mutatunk többféle elképzelést egy virtuális kiállításról) vagy a már elkészült szolgáltatás használata után.

A fentiekből is látszik, hogy a zárva tartás idején is tudunk a látogatóktól visszajelzéseket gyűjteni, csak más eszközökkel, kérdésekkel. Figyeljünk arra, hogy tudatosak, szisztematikusak legyünk és akkor ebből a mostani helyzetből is értékes tapasztalatokat gyűjthetünk és ezeket felhasználva jobban tudjuk majd szolgálni közösségünket.


Forrás: