Kultúra a karanténban

A Kürt Akadémia szervezésében 2021. február 23-án tartottak egy beszélgetést, ami a Karanténkultúra címet kapta. Ezen arról volt szó, hogy az otthoni kikapcsolódás lehetőségei hogyan változtak meg a karantén idején és hogy a kulturális fogyasztási szokások hogyan alakultak át.

A meghívott előadók és beszélgetőtársak Szabó Zoltán (RTL Magyarország – marketing és kommunikációs igazgató), Gulyás Zsuzsanna (Vígszínház – marketing és kommunikációs vezető), Kiss Gyöngyvér (Momentán Társulat – CEO) és Kovács Gergely (HPS Group – üzletág igazgató, tulajdonos, kommunikációs szakember) voltak.

Az elmúlt egy évben a pandémia okozta kényszerhelyzet miatt sokat változott a cégek, intézmények kínálata és az emberek kultúrafogyasztási szokásai. Az elhangzottak alapján szerintem ezek a legfőbb újdonságok, tanulságok:

1 – Új módon és mennyiségben fogyasztják az emberek a kultúrát
2 – Új nézői/látogatói rétegek váltak elérhetővé
3 – Sok új adatot lehet meg tudni a közönségről
4 – A kulturális szolgáltatóknak is muszáj alkalmazkodniuk a jelenlegi helyzethez
5 – A technológiai fejlődést ki kell használni

A streamelés előnyei és hátrányai

Gulyás Zsuzsanna előadásában (Mivel jár, ha kiviszem a kőszínházat az online térbe?) azt mutatta meg, hogy milyen a Vígszínházban egy streamelt előadás, miben kell marketingesként másként gondolkozniuk, mint a hagyományos előadások során.

Ők a streamelt előadásaikat minden héten ugyanazon a napon tartják és apropóhoz igyekeznek kötni, hogy milyen darabot lehet az adott héten megnézni. Az első streamelt előadásukat 2020. november 14-én tartották, ami a Padlás 999. előadása volt. Ez a kezdeményezés óriási sikert aratott, ami látszott az interakciókban és az eladott jegyek számában is. (Ekkor azért voltak még technikai problémák, amit a sajtó szépen fel is kapott.)

Ami ebben az előadásban felmerült, az az, hogy mi a stream előnye és hátránya, de hasonló kérdéseket feltehetnénk például egy online tárlatvezetés esetén is.

Forrás: Karanténkultúra Meetup/Kürt Akadémia – Gulyás Zsuzsanna

Milyen új információk váltak elérhetővé az elmúlt időszakban a nézőkről? Az online eseményeknél konkrétan lehet tudni, hogy honnan jönnek a nézők (ország, város), emellett lehet látni a nemek eloszlását is (döntő arányban nők), de azt például nem lehet tudni, hogy hányan néznek egy előadást, csak azt, hogy hány jegyet tudtak eladni. Viszont lehet tudni, hogy milyen eszközt, böngészőt használ a látogató.

Kiss Gyöngyvér a Momentán Társulat ügyvezetője is elmesélte, hogy ők hogyan élték meg a koronavírus okozta helyzeteket. Ők a tavalyi első hullámban ingyenes programokat kínáltak, aminek a segítségével megsokszorozták a követőik és az interakciók számát (bázist építettek).

Forrás: Karanténkultúra Meetup/Kürt Akadémia – Kiss Gyöngyvér

Figyelték az elérhető adatokat és ebből az látszódott, hogy sokan követték a társulatot külföldről is, ami jó példa arra, hogy milyen új elérési lehetőségek nyíltak meg az elmúlt időszakban.

Nyáron tartottak élő előadásokat, de ekkor már elkezdtek gondolkozni azon, hogy a második hullámban mihez fognak majd kezdeni. Ők a B2B (business to business, vállalkozások közötti) fókuszt választották. Stúdiót építettek és online üzleti reggeliket tartottak. Emellett a második hullámban már voltak online előadásaik is, ezekkel az eseményekkel biztosítva maguknak bevételt. Az árazásban kísérletezni is tudtak, kipróbálták a dinamikus árazást.

Fogyasztói szokások változása a kikapcsolódásban

A Vígszínház adataiból az látszik, hogy a nézők a streamelt előadásokra csak néhány nappal az esemény előtt vesznek jegyet. Ez a hagyományos színházi előadások esetében pont fordítva van, a program meghirdetésekor lehet sok jegyet eladni. Azt, hogy az előadások streamelése majd az újranyitás után mennyire lesz fenntartható, most még nem lehet megmondani.

A fogyasztói szokások változásáról Szabó Zoltán, az RTL Magyarország marketing és kommunikációs igazgatója azt mondta, hogy a lineáris tévék nézettségcsökkenése megállt, inkább visszafordult. Ezzel párhuzamosan Magyarországon nőtt a streamingszolgáltatók elérése.

Forrás: Karanténkultúra Meetup/Kürt Akadémia – Szabó Zoltán

Ebből az előadásból az is kiderült még, hogy tavaly a kijárási korlátozások bevezetésénél kb. 30%-kal nőtt a tévénézés. Ami érdekes, hogy a korlátozások után is maradtak az emberek a tévé előtt, a 2020-as fogyasztás a 2019. évi fölötti lett.

Az RTL tervei között sok újítás szerepel például, hogy személyre szabott ajánlatokat adnak majd a nézőknek. Emellett még a közösségek építésére is nagyobb figyelmet fordítanak a jövőben.

A technológiai fejlődés lehetőségei

Kovács Gergely a HPS Group vezetője az AR, VR világába nyújtott bepillantást. A járvány miatt kialakult helyzetben nagyot nőttek a digitális kompetenciák, ami miatt az AR, VR technológia is egyre népszerűbb lett.

Már most is rengeteg területen használják ezeket az eszközöket például az iparban, egészségügyben, oktatásban, kultúrában (például múzeumokban).

Jelenleg a VR felhasználók száma 171 millió és ők hetente átlagosan 3 órát használják ezt a technológiát. A világcégek többsége már költ VR, AR fejlesztésre.

Forrás: Karanténkultúra Meetup/Kürt Akadémia – Kovács Gergely

Ezek a technológiák már egyáltalán nem futurisztikusak, sokkal inkább a jelen eszközei. Ebből az következik, hogy a kulturális területen is meg kell majd azt vizsgálni, hogy a nézőknek, látogatóknak mi lesz az ezzel kapcsolatos elvárásuk, véleményük.

A fentiekből az látszik, hogy a kulturális életben is lehet és kell is a jelenlegi helyzethez alkalmazkodni. A rendelkezésre álló adatok segítségével érdemes a látogatókat minél jobban megismerni, hogy a megváltozott fogyasztói szokásokat figyelembe véve tudjunk reagálni. Hogy az újranyitás után mi marad meg a karantén idején elindított kezdeményezésekből még nem tudjuk, de az biztos, hogy mások lesznek a fogyasztói szokások és elvárások, mint a pandémia előtt voltak.

Fotó: Unsplash

, , , , , , , , ,