A Látogató?Kutatás! beszélgetéssorozat második alkalmán, május 11-én ismét 11-en vettünk részt. Kicsit változott a csoport összetétele, de az előző alkalomhoz hasonlóan most is több településről és intézmény típusból érkeztek a látogatókutatás iránt érdeklődők.
A látogatókutatás lépéseit 5 pontban foglaltam össze a felvezető előadásban és ez alapján ismertük meg, hogy milyen lépéseket kell végigcsinálnunk egy kutatás során. Az előző beszélgetés az előkészítés fontosságáról szólt, de most is érintettük kicsit ezt a kérdéskört. (Az első beszélgetésről készült összefoglaló itt olvasható.) Szó volt arról, hogy a látogatókutatás nem csak az intézményben történteket elemzi, hanem képes a látogatást megelőző motivációkat, döntési tényezőket is feltárni, illetve lehet mérni a látogatás utáni hatásokat is. A szervezésnél a kutatás típusáról, a szükséges erőforrásokról és a személyi kérdésekről volt szó.
A látogatókutatás lépései
Az erőforrások rendelkezésre állása és felhasználása mindig fontos és érdekes kérdés a kutatás szervezésénél. Tisztában kell lennünk azzal, hogy mennyi anyagi, személyzeti erőforrás áll rendelkezésünkre, az intézményünkben mekkora a látogatókutatáshoz szükséges tudásunk van és hogy milyen időkerettel gazdálkodhatunk. Itt azt tartom fontosnak, hogy olyan nem létezik, hogy egy kutatás nem kerül semmibe. Ahhoz, hogy a kutatásunk releváns eredményeket hozzon az erőforrások kombinációja szükséges.
A szervezési résznél meg kell határozni, hogy a látogatókutatást mi magunk fogjuk végigcsinálni vagy hívunk külsős tanácsadót is. Tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak egy külsős szakértőnek a projekt megvalósítása során. Azt fontos végiggondolnunk, hogy mi mennyit ér nekünk. Nyilván egy külsős óradíja elsőre magasnak tűnik, de mivel ő hozza a saját tapasztalatait és szaktudását, ez a befektetés meg fog térülni.
A beszélgetésben kaptam egy olyan kérdést, hogy szerintem, ha egy intézménynek nincs vagy csak nagyon kevés anyagi erőforrása van a kutatásra, akkor ne is kezdjen bele? Én azt gondolom, hogy ha kevés pénzünk van kutatásra, akkor inkább azt kell végiggondolni, hogy mire érdemes költeni. Ebben az esetben valószínűleg nem az egész kutatást fogja egy külsős végigcsinálni, hanem csak például a kutatási kérdés jó megfogalmazásában tud segíteni vagy egy tényleg használható kérdőívet fog összeállítani. Ha kevés a pénz, akkor más erőforrást kell mozgosítanunk, sokat kell tanulnunk (elméletet és gyakorlati példákat megismerni), érdeklődőnek és lelkesnek kell lenni, de ez nyilván egy nehéz út lesz.
A kivitelezési szakaszban azt néztük meg, hogy milyen már rendelkezésre álló adatokat érdemes megismerni, illetve, hogy milyen módszerekkel tudunk új adatokat felvenni. Mivel a jövő heti beszélgetés témája az lesz, hogy mik a látogatókutatás eszközei, ezért most csak a főbb kategóriákat mutattam be.
Az összegzésnél beszéltünk még arról, hogy a kapott adatokat elő kell készíteni a feldolgozásra, majd ezt követően értékelnünk is kell őket. A beszámoló készítést nagyon fontos dolognak tartom, mert ennek segítségével fogjuk tudni a kapott eredményeket felhasználni. Egy általam írt látogatókutatás beszámoló az Evangélikus Országos Múzeum oldalán olvasható.
A látogatókutatás akkor tekinthető teljesnek, ha a kapott adatokat fel is használjuk. Ha ezekkel az eredményekkel nem kezdünk semmit, akkor elvesztegettük az erőforrásainkat, ami nagy hiba lenne bármely projekt vagy intézmény részéről.
A beszélgetésben sok nagyobb kérdéskör előkerült például az, hogy ki számít egyáltalán látogatónak? Aki az intézményünk küszöbét átlépte, bent volt 5 percet, ő már látogató vagy csak az, akire valamilyen hatással voltunk? Az online látogató látogató? Vagy csak az offline? Hogyan változnak a látogatói elvárások azáltal, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt az online kulturális kínálatok száma?
A beszélgetésben résztvevők többségének az a célja, hogy az online jelenléttel azt segítse elő, hogy az emberek egyszer ne csak az online térben kövessék a munkájukat, de fizikailag is eljöjjenek. Látogatókutatás szempontjából azt a lehetőséget érdemes lehet kihasználni, hogy az online térben meg tudjuk kérdezni a nem látogatókat például arról, hogy mi ösztönözné őket arra, hogy el is jöjjenek hozzánk.
Ezen az alkalmon is sok érdekes nézőpont és szempont találkozott. Köszönöm, hogy együtt gondolkoztunk és beszélgettünk!
Borítókép: Freepik
