Az előző három bejegyzésben az érdekelti mátrix általános bemutatását követően megmutattuk Izabellával, hogy szerintünk kik tartoznak egy múzeum számára a tömeget jelentő, kevés hatalommal és alacsony érdekeltséggel bíró csoportba, illetve kik tartoznak a játéktér markáns meghatározói közé, akiknek érdemes bizonyos szempontból megfelelnünk, azaz az alacsony érdekeltséggel és magas hatalommal rendelkezők csoportjába.
Ezúttal a legfőbb információs bázisunk részét képező szereplőket vesszük górcső alá. Ők azok, akik érdekeltsége kimagasló, a múzeum ügye számukra is fontos, ugyanakkor elkötelezettségükkel nem arányos mértékű hatalommal rendelkeznek az intézmény jövője szempontjából. Bárcsak lenne legalább annyi hatalmuk, mint elkötelezettségük! De ha nincs, intézményvezetőként, vezetőként mi dolgunk velük, mit érdemes tennünk? Ezt járjuk körbe a szerintünk ebbe a körbe tartozó alábbi szereplők tekintetében:
Alacsony hatalom – Magas érdekeltség:
– szakterület egyéb szakértői, kutatói, gyűjtői – ide soroljuk azokat a személyi állományunkon túli támogatóinkat, akik magángyűjtőként, a szakterület további elismert és nálunk gyakran megforduló kutatóiként, esetleg művészként jelentős tudással bírnak a gyűjteményünkről, annak történetéről és az intézményünkről. A hazai intézmények közül is sokan rendelkeznek egy olyan gyűjtői hálóval, akikkel együttműködnek, rendszeresen kommunikálnak. Ez a cikk az Ingram magángyűjtemény perspektívájából világít rá a kapcsolódás szükségességére: a magángyűjteményekben elérhető, ritkán napvilágot látó gyűjteményi anyag és a múzeumi alkalmazásban álló humánerőforrás összekapcsolódásának lehetőségére különösen olyan időkben, amikor a múzeumok szerte a világon szembesülnek költségvetési megvonásokkal. Ezen az oldalon pedig hazai példát láthatunk arra, amikor egy művész az állami gyűjteményt gazdagítja.
– oktatási intézmények – a Kultstat adatai alapján 2020-ban Magyarországon annak ellenére, hogy ez egy COVID-19 járvánnyal megterhelt év volt, összesen 9187 iskolai oktatást segítő múzeumi foglalkozást tartottak és ezen 323 583 diák vett részt. A múzeumokban a múzeumpedagógiai foglalkozások tartása évek óta már az alap működéshez tartozik. A múzeumok és az oktatási intézmények különböző eszköztárukkal segítik egymás céljainak elérést. A múzeum számára fontos, hogy minél szélesebb réteg látogassa, kinevelje a látogatók következő generációját, a diákok és a tanárok pedig újfajta szempontokat és izgalmas megközelítési módokat kaphatnak a tanulmányok kiegészítéséhez.
Több múzeumban működik, hogy a múzeumpedagógiai osztályok adatbázist építenek az oktatási intézményekről, nemcsak várják a hozzájuk beérkező gyerekeket, vagy bekopogtató pedagógusokat. Pontosan azt csinálják, amit mi is javaslunk: tájékoztatást biztosítanak a célcsoportjuknak, és ezzel növelik az érdeklődésüket és érdekeltségüket. Arra is van példa, hogy a célcsoportelérésnél nemcsak a kapcsolatfelvételbe, hanem a szponzorkeresésbe is fektetett a múzeum energiát, és tudatosan elérik őket, akár másik szereplő bevonásával megszervezik a gyermekek múzeumlátogatását. Kiemelkedő jó példa erre, amikor 2008-ban a Ludwig Múzeum összefogott a Raiffeisen Bankkal (felsőbb kvadránsba tartozó érintettjével), és vidéki diákok múzeumlátogatásának a kereteit teremtette meg sikeresen.
– külsős szolgáltatók, tanácsadók, vállalkozások (partnerek) – akik egy-egy projektben egy adott feladat ellátására szerződnek az intézménnyel meghatározott feltételekkel. A külsős vállalkozásoknak nincs ráhatásuk az intézmény teljes működésére, de az általuk végzett minőségi munka közelebb viheti a múzeumot a saját céljai eléréséhez. A magas színvonalú munka a szerződő fél érdeke is, hiszen egy jó minőségű munka jó ajánlólevél a múzeumi szakmán belüli további megrendelésekre. Sokféle feladat ellátása lehetséges külsős tanácsadók, vállalkozások segítségével a takarítástól a restauráláson át a múzeumi játékok tervezésén keresztül széles a skála. A jó együttműködés alapja, hogy a megrendelő, jelen esetben a múzeum konkrét céllal és megfelelő erőforrásokkal rendelkezzen, hogy miért is szeretne külsős partnerekkel együtt dolgozni. Amit egy ilyen partner adhat, az az extra szaktudás és/vagy a múzeumi szűkös emberi erőforrások kibővítésének a lehetősége. A külsős tanácsadók és intézmények közötti együttműködésekhez és a múzeumi tanácsadók munkájához nyújt segítséget a Museum Freelance oldala. A külsősök foglalkoztatására a Múzeumok Ma 2020 keretében is kaphattunk egy jó kitekintést a hazai múzeumi világból, és ebből látszódik, hogy elmozdulás és növekvő igény is van mindkét oldalon erre az együttműködési formára.
– partner civil szervezetek – a legtöbb hazai múzeum mellett létezik egy olyan civil szervezet, amely kifejezetten a múzeum mostani vagy egykori vezetőségének megbízásából, a múzeum támogatására jött létre, és például 1%-os adományok vagy civil szervezetek számára elérhető pályázatok hozzáférése által támogatja a múzeumot. Itt olvashatunk például a Magyar Természettudományi Múzeumért Alapítvány felhívásáról. Nemcsak ezekre a civilekre gondolhatunk azonban, hanem azokra is, akik szívesen vállalnak közös projektet – a hasonló szakmai irányultság okán – múzeumunkkal. Erre jó példa a Múzeumok és Látogatók Alapítvány által hirdetett becsatlakozási lehetőség egy nemzetközi projektbe, ami által az egyik első hazai múzeumi frontszemélyzet-képzés finanszírozása vált biztosítottá 2008-ban a Szépművészetiben.
– szakmai szervezetek – amelyek küldetése a múzeumi terület fejlesztése, a múzeumokban folyó munka a társadalom minél szélesebb körében történő megismertetése. Magyarországon a múzeumi civil területen a legnagyobb taglétszámmal, több mint 1000 fővel a Pulszky Társaság rendelkezik. A szervezet kezdeményezője és véleményezője múzeumi fejlesztéseknek, nemzetközi kapcsolatrendszert épít ki és informálja a terület iránt érdeklődőket. Ezek a tevékenységek fontos részei a múzeumi területnek, de civil szervezet révén a valódi döntések meghozatalában kevés szerep jut számára. Amit muzeális intézményként tehetünk, hogy a szakmai szervezetek munkájába időszakosan vagy rendszeresen bekapcsolódunk és az általuk kínált hazai és nemzetközi lehetőségekkel (pl. tagság a múzeumi munkatársaink számára stb.) erőforrásainkhoz mérten élünk.
– lelkes (social media) követők – azoknak a digitális térben véleményt formáló embereknek a csoportja, akik rendszeresen lépnek kapcsolatba intézményünkkel a közösségi média csatornákon. Számukra fontos annyira maga a múzeum vagy az általa kínált digitális tartalmak, hogy ne csak passzív befogadói legyenek a tartalomnak, hanem azt a saját véleményükkel aktívan alakítsák is. Ma már az intézményi kommunikáció egy jelentős része ezen a felületen valósul meg, ezért célszerű arra törekedni, hogy az oldalakon interakciók jöjjenek létre, mert ez vezetheti el a digitális látogatót oda, hogy a múzeum támogatója legyen majd valamilyen formában (pl. ajánlja másoknak a látogatást, jegyet vesz egy virtuális kiállításra vagy akár el is látogat az intézménybe). A közösségi média lehetőséget teremt beszélgetésekre, ne csak arra használjuk, hogy elmondjuk a saját véleményünket, hallgassuk meg a követőinket is, építsünk közösséget! Arról, hogy a múzeumok mire használhatják a közösségi média felületeket, a MuseumNext oldalán is találhatóak ötletek.
– visszatérő látogatók – akiket nem csak egy adott kampányra tudunk behívni a múzeumba, de azonosultak az intézmény küldetésével, üzenetével és évente többször is ellátogatnak hozzánk. A múzeumok számára komoly értéket képviselnek a visszatérő látogatók, hiszen rájuk lehet számítani egy-egy új kiállítás vagy felhívás kapcsán is. Az elköteleződés kialakulása azzal kezdődik, hogy valaki rendszeresen látogatja a múzeumot és ebből a körből lehetséges majd egy támogatói, adakozói kört is kiépíteni, akik már nem csak jelenlétükkel, de anyagi forrásokkal is jelentősen tudják támogatni a múzeumi stratégia megvalósítását. Ahhoz, hogy erről a körről információink legyen, mindenképpen adatgyűjtésekre lesz szükség, már ahhoz is, hogy lássuk, hány visszatérő látogatóval rendelkezünk vagy hogy ők milyen gyakran, milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe. A Museums Galleries Scotland gyűjtése segítséget nyújt, hogy intézményünket látogatói szemmel tudjuk megvizsgálni és szempontokat ad a hosszabb távú elköteleződés létrehozásához is.
– baráti kör tagjai – a múzeum körüli támogatói kör kiépítésének egyik legjobb alapját a visszatérő látogatók képezik, akiket megszólítva könnyen építhetünk baráti kört – különféle szintű, díjú és szolgáltatási csomaggal összekapcsolt támogatói fokozatokkal. Az egyesült királyságbeli helyzetet foglalja össze 2020-ból, azaz az első COVID-csapás utáni időből egy remek cikk. A tagok megtartása a pandémia idején és azt követően komoly kihívás. A MoMa kialakított egy olyan kategóriát is, ami a digitális tartalmakhoz való hozzáférést és online programokat is magában foglal. Azt fontos megemlíteni, hogy a tagságok nemcsak a kort tudják figyelembe venni (és ezzel adott társadalmi csoportokban segíthetik a múzeum ismertségének növelését), hanem a fizetőképességet és a filantropikus hajlamot is, ez utóbbira kiváló példa a chicagói Art Institute Luminary Gold tagsága 10.000 dollárért. A Szépművészeti Múzeum legmagasabb egyéni kategóriája jelenleg 250.000 Ft-ért váltható meg. Miközben ezt írjuk, felmerül, hogy a tehetősebb támogatóink kiemelt figyelmet érdemelnek, és ezzel át is kerülhetnek a legmagasabb kvadránsba, a magas érdekeltséggel és magas hatalommal rendelkező érintettek közé.
– gyakornokok, önkéntesek – a hazai múzeumok közül sokaknak van gyakornoki programja, és egyre többen működtetnek önkéntes programot. Mindkettő kiváló lehetőséget biztosít a múzeumi emberi erőforrás utánpótlásának biztosításához. Előfordul, hogy egy bevált gyakornokot, vagy kipróbált önkéntest a múzeum alkalmazásba vesz, és ezzel a toborzás, kiválasztás folyamatát praktikusan kiiktatja. A Ludwig Múzeum gyakornoki felhívásai a tavaszi félévre aktuálisak. Az ország első formális múzeumi önkéntes programja a Szépművészetiben pedig 2006 óta sok más múzeumnak adott inspirációt és mintát hasonló kezdeményezéshez. Intézményi önkéntes programok indításához pedig ajánljuk az Izabella által szerkesztett kiadványt, ami innen letölthető.
– alkalmazottak – ők a legfőbb erőforrásunk, nemcsak azért, mert napi szinten itt dolgoznak, és ismerik a folyamatokat, hanem azért is, mert ismerik a műtárgyállományt és ezáltal olyan tudás birtokában vannak, különösen az évtizedek óta nálunk dolgozó kutatók, akiknek az elvesztése pótolhatatlan és hatalmas veszteség volna. Az alkalmazottak jól tartása, az intézményi hangulat pozitív irányú alakítása ezért minden felsővezető alapfeladata a munka kereteinek pontos definiálása mellett. A munkatársak megtartásáért tehető legfőbb lépések többek között ebben a bejegyzésben kerültek összegezésre.
Mi dolgunk van tehát ezzel az érdekelti csoporttal?
Ahogy végignéztük ezeket a célcsoportokat, be kell látnunk, hogy létezésük, aktivitásuk nélkül a múzeumi működés ellehetetlenedik. Stratégiai szempontból ezért ők a legfőbb bázisunk, akiknek az ötleteit, meglátásait, javaslatait mindenképpen érdemes és szükséges megismernünk az intézmény jövőjének tervezésekor és a megvalósításakor is. Az ő rendszeres tájékoztatásukba igenis érdemes több energiát fektetni, mint az alacsony érdekeltségű csoportokéba. Minden információs igényünk mellett nyomatékosítjuk, hogy a döntés nem ezen a szinten, nem velük való kötelező egyetértésben születik. Megfontolni, figyelembe venni, kölcsönösséget kiépíteni: ez az első számú szabály az innen érkező információkkal kapcsolatban.
Te mit tennél hozzá?
Mi az, amit már csináltok?
A következő alkalommal az utolsó kvadránst vizsgáljuk meg, hogy teljes képet kaphassunk a múzeumok érintettjeiről. Addig is várjuk a saját példáitokat, kérdéseiteket az info@muzeumod.hu vagy az agnes@kulturalisertekeles.hu email címekre.
Izabella és Ágnes
Korábbi bejegyzéseink a témában:
- Kinek az ügye a múzeum ügye? – az érintetti mátrixról 1. (Kulturális értékelés oldalon/MúzeumOD blogon)
- Tömegeket vonzó múzeum? De mi dolgunk a tömeggel? – az érintetti mátrixról 2. (Kulturális értékelés oldalon/MúzeumOD blogon)
- A megfelelés kényszere – Kiknek és milyen módon kell megfelelnünk? – az érintetti mátrixról 3. (Kulturális értékelés oldalon/MúzeumOD blogon)
