Az érintetti mátrix körbejárásának záróepizódjához értünk. Ezúttal az utolsó kvadránst vesszük górcső alá: a legtöbb hatalommal és legmagasabb érdekeltséggel bíró érintetteket nézzük meg. Ide olyan szereplők tartoznak, akiknek egyrészt megfelelni akarunk, másrészt az elismerésükre és támogatásukra maximálisan vágyunk, és szükségünk is van rá. Egészséges működésben mindent elkövetünk azért, hogy ezt megkaphassuk, és ezért ezekbe a kapcsolódásokba fektetjük a legtöbb energiát.
Már a bejegyzésünk elején megjegyezzük azonban, hogy ezek a szereplők azok, akik nemcsak a legtöbb meleget, de gyakran a legtöbb „hideget” is kapják tőlünk, legalábbis a háttérben. Mivel oly sok múlik a velük való kapcsolódásunk sikerességén, például az intézményünk elismertsége, a munkatársaink fizetése, a stratégiánk támogatottsága, ezért minden támogatás felőlük nagyon nagy hatással van ránk, de ugyanígy nagy hatással van ránk az értelmezésünkben felénk közönyös, vagy minket nem eléggé elismerő fellépésük is. Sikertelenségünk, kudarcunk okaként ezért gyakran őket tüntetjük fel, és ezzel könnyen belecsúszunk abba, hogy szövetséges helyett frusztrációnk céltáblája válik belőlük egy projektív működés eredményeként. Ez azonban amellett, hogy a velük való kapcsolódásban zavart okoz, minket magunkat is meggátol abban, hogy valódi nyitottsággal tudjunk leülni velük tárgyalni.
Az biztos, hogy a nagy hatalommal és magas érdekeltséggel bíró érintettekkel fenntartott kapcsolódásunkon sok múlik. Mi a következő érintetteket soroljuk ide:
Magas hatalom, magas érdekeltség:
– a fenntartó velünk kapcsolatban lévő szervezeti egysége (pl. EMMI – Múzeumi Főosztály). A múzeumok stratégiai működése az elmúlt 1-2 évtizedben vált karakteressé szerte a világon. A britek élenjárók ebben 330 ezres múzeumi alkalmazottal, ami a teljes lakosságra vetítve közel fél százalék. Ez 7-szer magasabb arány, mint a 9,75 milliós Magyarország kb. 7.000 múzeumi munkatársa. A múzeumok mindkét országban alapvetően állami fenntartásúak, bár az Egyesült Királyságban 41%-uk egyéb forrásból is számít bevételekre: a látogatói bevételeken túl nagylelkű adományokra is. A britek régóta foglalkoznak azzal a múzeumi alapkérdéssel, hogy hogyan tudnának a múzeumok jobban működni, nevezetesen még stratégikusabb alapokra helyezni együttműködéseiket, illetve hogy a kormány mit tehet egy magával ragadó, fenntartható és hatékony múzeumi szektor kialakítása és működtetése érdekében. Az e célból 2017-ben készült Mendoza Jelentés egy szerteágazó kutatás eredményeként számos ajánlást fogalmaz meg mind a szektor szereplői, mind maga a fenntartó számára. Példaértékű az a párbeszéd és annak sokfélesége, amit a kutatás során folytattak. Egy hasonló kezdeményezés hazai előzetesének tekinthető a Múzeumok Ma 2020 kutatás, ami ugyanúgy kérdőíves és interjús formában is felmérte a szakmai szempontokat, és amelynek keretében szintén várható fenntartói ajánlások megfogalmazása. Az ilyen véleménynyilvánító, és a jövőt alakító lehetőségek mit sem érnek, ha nem tartunk fenn a fenntartónk hozzánk leginkább kapcsolódó szervezeti egységével, annak vezetőjével és tagjaival szoros kapcsolatot.
– felsővezetők, kétségkívül a szervezet első emberei, és mint ilyenek, annak legfőbb képviselői a különféle fórumokon. Ezért munkatársként a felsővezető megkerülhetetlen egy fontos projekt sikeressége szempontjából, azon kell dolgoznunk, hogy amikor a legfőbb főnökünk megfelelő helyzetbe kerül, tudjon bennünket képviselni, és birtokában legyen minden olyan információ, ami a döntéseket befolyásolhatja.
– középvezetők, mint vezető pozíciót betöltő munkatársak mindenképpen komoly hatással vannak a múzeumi emberi erőforrás csoportja(i)ra. Ezért fentről vagy lentről nézve, bevonásuk a különféle projektekbe, a megvalósításba, ha szükséges, a képzésük és ezzel sikerességük támogatása elengedhetetlen.
– véleményvezér alkalmazottak, akik a nyilvánosság előtt is elmondják saját álláspontjukat vagy kritikájukat egy-egy témában. A területet érintő kritikák Magyarországon alapvetően a múzeum falai között szoktak maradni vagy a konferenciák kávészüneteiben lehet ilyeneket hallani, de vannak azért kivételek is. Ilyen volt például 2021-ben a Bocskai Múzeum igazgatójának a véleménye a múzeumi finanszírozással és bérekkel kapcsolatosan. A véleményvezér alkalmazottra az a jellemző, hogy önálló és vállalt gondolatai vannak a területről, amit több felületen is tud képviselni. A közösségi médiában több olyan kezdeményezés is van, amit a múzeumok alkalmazottai kezdtek el, gondoljunk például Kuti Klára #raktárszerda sorozatára, aminek egyik célja, hogy hálózatosabbá tegye a szektort. A véleményvezér alkalmazottat hitelessé az teszi, ha nem csak elmondja, amit gondol, de az általa végzett munka színvonala is magas. Gondoljuk végig, hogy a mi intézményünkben dolgozik-e ilyen alkalmazott és azt, hogy az ő extra munkája miben és hogyan erősíti múzeumunkat.
– szponzorok, mecénások, akik rendszeres támogatói a múzeumnak, célunk a kölcsönös együttműködés kiépítése. Ők azok a partnerek, akikkel túl tudunk lépni az egyszeri közös munkákon (az ilyen alkalmi szponzorokról sorozatunk 3. részében írtunk a Kulturális értékelés és a MúzeumOD oldalon is). Olyan partnerekkel dolgozunk együtt, akiknek a saját és a múzeum küldetése között egyértelmű a kapcsolat és ez a két fél stratégiaalkotásában is megjelenik. A nemzetközi múzeumi világban jó néhány példa található ilyen együttműködésekre, például a British Museum a Samsunggal, a Guggenheim Museum pedig a Lavazzával épített ki sikeres partnerséget. Azzal, hogy egy szponzor vagy mecénás komoly partnerének tekinti intézményünket, az általa biztosított erőforrások miatt hatalma, szava lesz a múzeum életében, amit minden esetben figyelembe kell majd vennünk. Az ő irányába is rendszeres, érthető kommunikációra lesz szükség, hogy minél tartósabb és gyümölcsözőbb lehessen az együttműködés. Alapvetően ebben a körben jelentős anyagi bázissal rendelkező szereplőkről beszélünk, akikkel több szektor sok résztvevője szeretne együtt dolgozni, ezért az ilyen támogatók meggyőzéséhez elengedhetetlen, hogy az intézmény ne csak egy „az asztalfióknak készült” stratégiával rendelkezzen.
2020-ban jelentette be a holland Van Gogh Museum és a világ vezető futár cége, a DHL, hogy egy 3 évre szóló partnerségi megállapodást kötöttek. A közös munka igazán sokrétű, több szempontot is figyelembe véve alakították ki az együttműködést. A DHL már korábban is kiszállította a múzeum shop rendeléseket, de a megállapodás idejére ezeket a költségeket a múzeumtól átvállalja a cég. Cél volt, hogy mivel a koronavírus járvány miatt az emberek nem tudnak múzeumba menni, így a világon mindenhova el szeretnék juttatni a shop kínálatát, hogy a legtöbb ember tudjon kapcsolatba kerülni Van Gogh művészetével, de a szállítás fenntarthatósági kérdéseit is kidolgozták.
Úgy tartunk szoros kapcsolatot ezzel a csoporttal, hogy közben az ő szempontjaikat abszolút prioritásként kezeljük a működésünkben, az elkötelezettségüket, érdeklődésüket fenntartjuk, és őket szorosan bevonjuk a stratégiánk alakításába, megvalósításába, velük működünk legszorosabban és kitartóan együtt a hosszú távú boldogulásunk érdekében.
Sorozatunk végére értünk, teljessé vált a mátrix. Az eddigi cikkeinkben azt mutattuk be, hogy mi mit gondolunk arról, hogy milyen szereplők tartoznak egy-egy kvadránsba. Azért kezdtünk el foglalkozni ezzel a témával, mert hisszük, hogy ezzel egy olyan eszközt adhatunk a múzeumok számára, ami segíti működésüket, ezért itt még nem hagyjuk abba a közös gondolkozást. Hamarosan jelentkezünk a folytatással, de addig is szívesen segítünk a felmerült kérdésekkel kapcsolatban (info@muzeumod.hu vagy agnes@kulturalisertekeles.hu). Köszönjük, hogy végigolvastátok az Érintetti mátrix sorozat írásait!
Izabella és Ágnes
Korábbi bejegyzéseink a témában:
- Kinek az ügye a múzeum ügye? – az érintetti mátrixról 1. (Kulturális értékelés oldalon/MúzeumOD blogon)
- Tömegeket vonzó múzeum? De mi dolgunk a tömeggel? – az érintetti mátrixról 2. (Kulturális értékelés oldalon/MúzeumOD blogon)
- A megfelelés kényszere – Kiknek és milyen módon kell megfelelnünk? – az érintetti mátrixról 3. (Kulturális értékelés oldalon/MúzeumOD blogon)
- Akikre alapozhatunk – az információs bázis – az érintetti mátrixról 4. (Kulturális értékelés oldalon/MúzeumOD blogon)
