Királyok és Szentek – Az Árpádok kora címen nyílt kiállítás 2022 márciusában Székesfehérváron a Szent István Király Múzeumban. Már a kiállítás előzménye is igazán pikánsra sikeredett, szakmai és nem szakmai körökben is sokat beszéltek a megvalósítás körülményeiről. A kiállítást én is láttam idén nyáron. Hallottam egy beszélgetést a kiállításról, amiből hoztam egy részletet, mert látogatói adatokról, inkább tippelésekről van szó, ami mellett nem mennék el szó nélkül.
Íme a beszélgetés részlete:
Babucs Zoltán (hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet ügyvivő szakértője – az adás műsorvezetője): Egyébként a kiállítás mennyiben felel meg a modern követelményeknek? Tehát az interaktív elemek megjelennek az installációkban?
Teiszler Éva (történész, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa): Abszolút megfelel. Itt ugye maga az épület önmagában is egy műemlék jellegű épület, azt gondolom, hogy ha valaki egy rendházat maga elé képzel, azt láthatjuk, hogy az nem egy modern múzeumi környezet, de itt sikerült ezt megvalósítani. Tehát olyan légtechnikát és minden egyebet sikerült megvalósítani, ami az ország egyik legmodernebb múzeumává teszi ezt az épületet. Ez azt is jelenti egyébként, hogy az interaktivitást is lehetővé teszi ez a kiállítás, persze ez részben azt is jelenti, hogy monitorokon az oda betérő bizonyos elemeket maga irányíthat, egy rendkívül modern audio guide került kiépítésre az egész épületben, ami azt jelenti, hogy a telefonunkon keresztül tudjuk megtekinteni egy-egy tárgy történetét, a jellemzését meg tudjuk hallgatni. És gyerekek számára lehetővé teszi azt is a környezet, hogy kis színházakat nézzenek meg a kiállításban. Úgyhogy múzeumpedagógiai szempontból is abszolút interaktív…
B.Z.: … Gondolom többségében iskolás csoportok látogatták a kiállítást, de valószínűleg idősebbek is elmentek… Azt lehet tudni, hogy életkori szakasz tekintetében melyik korosztály képviseltette magát leginkább idáig a kiállítást megtekintők között?
T.É.: Ilyen szempontú pontos felmérésünk nincs. Legfeljebb a személyes napi tapasztalatomat tudom elmondani.
B.Z.: Te hogy láttad?
T.É.: Én úgy láttam, hogy nagyon sok a gyerekcsoport. Eddig is sok volt, de most a hosszabbítás alatt táborozók is jelentkeznek, így azt gondolom, hogy ez az arány nem fog csökkenni, idősek is nagyon sokan jöttek, szervezetten, és nem csak az ország területéről, hanem külföldről is, és nagyon sok volt egyébként a kettő közötti kategória. De azt gondolom, hogy Fehérvár közel van a Balatonhoz, az egy tipikus nyaralóhelye a magyaroknak…
B.Z.: Ha rosszabb idő van, el lehet menni Székesfehérvárra…
T.É.: Így van, ha most így nagyon arányokat akarnék mondani, akkor nagyjából 1/3-1/3-1/3 az arány a korosztályok között, nagyon sok munkahely is szervezett csoportokat hozott a kiállításra, tehát a napközbeni időszakban a gyerek és a nyugdíjas csoportok között ez eléggé megnövelte a látogatottságot.
B.Z.: Említetted, hogy külországból is sokan jöttek látogatóba, gondolom, hogy egyrészt a Kárpát-medencéből, tehát az elszakított területek magyarjai jöttek el, kvázi egy zarándoklatra, hogy megnézzék a székesfehérvári kiállítást, de Nyugat-Európából is érkeztek csoportok?
T.É.: Igen, hát az elszakított területekről mindenképpen, onnan nagyon sok szervezett csoport érkezett, Nyugat-Európából szervezett csoportról nem tudok, szerintem onnan nem érkezett, viszont egyedileg megszervezett utazás nagyon sok volt. Nyilván ezek között volt olyan, aki éppen a városban járt vagy a környéken járt vagy meglátta a hirdetést és beesett, viszont nagyon sok olyan volt, aki hirdetések alapján kifejezetten a kiállításra is Magyarországra érkezett.
Elhangzott Az ESTE című műsorban – Kossuth Rádió, 2022. augusztus 29. 19:05.
„Ex has” látogatóstatisztika?
Csak remélni tudom, hogy ha a múzeum munkatársait kérdeznénk meg arról, hogy kik látogatták a kiállítást, akkor ők nem tippelgetnének, hogy vajon kik lehettek a látogatók, hanem tudnának erre a kérdésre válaszolni. Ezt azért tartom fontosnak, mert ez a kiállítás több éves előkészületek után valósult meg, jelentős költségvetés volt mögötte, ezért érthetetlen lenne, ha pont a látogatókról, akiknek elméletileg ez az egész készült, nem lenne adat. Azzal, hogy az interjúban oda jutnak el, hogy 1/3-1/3-1/3 az aránya a fiatal, az idős és a kettő közötti látogatóknak, olyan túl nagy kockázatot nem vállalnak. Az, hogy ez így volt-e, az már más, de érdekes kérdés.
Amit fontos látni, hogy ez az adat még nem látogatókutatás, ez egy egyszerű látogatói statisztika, amit lévén, hogy a számok egzakt dolgok, nem tippelni kell, hanem mérni.
Ha ott tartunk 2022-ben, hogy egy ilyen egyszerű korosztályos arányt nem tud valaki megmondani, akkor szerintem az alapvetően probléma. Sokszor írtam már és komolyan is gondolom, hogy kezdjetek el mérni és az segítséget fog jelenteni. Úgy látszik, nem mindenki él ezzel a módszerrel.
Célcsoport: külföldiek?
Érdekes téma még a külföldiek aránya a kiállításon. Nem feltétlenül lettem volna elfoglalva a kiállításon azzal, hogy nincsenek angol (vagy más) nyelvű feliratok, hacsak nem egy holland párral egy időben veszem meg a belépőt. Egy nagyon szimpatikus holland úr odalépett a pénztárhoz és széles vigyorral elmondta „nem beszél magyar”. Majd a pénztárossal megbeszélték, hogy kér 2 felnőtt jegyet. A pénztáros azt mondta neki, hogy a kiállításon nincs angol audio guide, a látogató válasza erre az volt, hogy nem baj, jó lesz neki a német is. A pénztáros elmondta, hogy nincs audio guide idegen nyelven és a feliratok is csak magyarul vannak kitéve. Mi volt erre a holland látogató válasza? Nem gond, megnézzük ezt mi így is szívesen. Azt, hogy mennyit értettek a dologból nem tudom biztosan, de valószínűleg nem sokat.
Hogy lehet egy ekkora kiállítást idegen nyelvű feliratozás nélkül elképzelni?
Tárlatvezető applikáció készült a kiállításhoz, de ezt nekünk például ott helyben senki nem említette és úgy látom másoknak se. A honlap magyar és angol nyelvű, de az angol oldalon például a visitor information magyarul jelenik meg. Úgy tűnik, hogy azért olyan nagyon senki se tervezte, hogy a külföldieket vagy a külföldi csoportokat célozza meg a kiállítással. Aki meg nem magyar nyelvűként betévedt ide, az meg így járt.
Interaktív kiállítás?
És végül a befogadásról, interaktivitásról szubjektíven. 17 termen keresztül vezet a kiállítás, de nincs benne kifejezetten csúcspont, egy átlagos látogató (például amilyen én is vagyok) teljesen el tud veszni a sok tárgy között. Kevés a történet, sok a tárgy, amelyek egy része nem egyértelműen van feliratozva, így nehéz sodródni a kiállítással. Az interaktivitásnak csak nyomai vannak meg, azok is elég kezdetlegesek. A gyerekeknek alig van lehetősége a játékra, pedig a várak, harcosok, királyok és királynők téma nagyon közel van a kicsikhez, mégse akarják őket elvarázsolni, bevonni a látogatáson.
Nem lenne igaz, ha azt mondanám, hogy a látogatói visszajelzésekkel nem foglalkoztak a kiállítás szervezői, mert például a látogatói panaszok alapján a kiállítás feliratozását le is cserélték.
Miért nem szabad nyilvánosan tippelgetni arról, hogy kik a látogatóink?
Mert, ha ezt elfogadjuk egy nagy esemény kapcsán, akkor joggal merülhet fel más intézmények esetében is és marad elfogadott, hogy elég, ha úgy nagyjából sejtjük, hogy kik a látogatók. Pedig nem lenne szabad, hogy ez így legyen, hiszen minden kiállítás (elméletileg) a látogatóknak készül.
Borítófotó: Királyok és Szentek – Az Árpádok kora
