Interjú Somogyvári Ágnessel a Ludwig Múzeum közösségi média felelősével
Somogyvári Ágnessel annak kapcsán kezdtünk el beszélgetni, hogy a magyarországi múzeumok között a Ludwig rendelkezik a legtöbb Facebook követővel. Hogyan érték ezt el? Van-e bármilyen kapcsolat a múzeumi látogatószámok és a közösségi média követők száma között? Milyen oldalakról inspirálódik szívesen? Többek között ezekről is beszélgettünk a Művészetek Palotájában található Ludwig Múzeumban.
Felfigyeltem arra, hogy a Ludwig Múzeum Facebook oldalának van a legtöbb követője a magyar múzeumok között: nagyjából 70 000-en követik a Ludwigot. Először is gratulálok nektek ehhez.
Köszönöm, bár ez azért engem is meglepett. Amikor írtad, hogy erről szeretnél velem interjút készíteni, ránéztem az adatokra és akkor láttam, hogy tényleg a mi oldalunknak van a legtöbb követője. Én azt gondoltam, hogy a nagy múzeumok, mint pl. a Nemzeti Múzeum vagy a Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum megelőz bennünket. Ez jó dolog, de persze az, hogy ennyi követőnk van, még nem jelenti azt, hogy aktivitásban is ilyen számokat hozunk. Ez a két dolog általában elválik egymástól, nagyon meg kell dolgozni a folyamatos figyelemért.
Azt még el kell, hogy mondjam, hogy ez a nagy követőszám nem csak az én érdemem. Én egy éve vezetem a social media részleget. A Facebook oldalunk felfuttatása az elődöm, Mucsi Márton sok éves munkájának és előtte Kiss Bálint kezdeményezésének köszönhető, aki elsőként hozta létre a Ludwig Facebook profilját a magyarországi múzeumok közül. Kiváló szakemberek alapozták meg a múzeum közösségi média jelenlétét, van mire építkezni.
Milyen eszközökkel éritek el, hogy állandóan növekedjen a követőszámotok?
A Facebookon van arra lehetőség, hogy bejegyzéshez vagy programhoz kötött, és a Ludwig Múzeumot magát hirdető állandó reklám is megjelenjen az emberek hírfolyamában. A növekedés emellett annak is köszönhető, hogy az elmúlt években nagy horderejű projektjeink voltak. Az Erwin Wurm: Egyperces munkák. A szobrászat mint program című kiállítás 2018-ban vagy Peter Farago & Ingela Klemetz Farago Nők Chanelben című kiállítása 2016-ban nagyon nagyot szóltak. Ezekkel sok olyan embernek is a látóterébe kerültünk, akiket amúgy nem értünk volna el. Emellett pedig számos társművészeti programot szervezünk, amivel sokféle érdeklődésű ember felé tudunk nyitni. Nem régen például a Ruben Brandt című filmet vetítettük, ami most igen népszerű. Biztos vagyok benne, hogy erre is sok olyan ember eljött, aki azelőtt nem volt még nálunk. Meglátja a hirdetésünket, megnézi a Facebook oldalunkat, követi és aztán reméljük, hogy majd visszatér, mint múzeumlátogató.
Ez a sokféle irányba történő nyitás tudatos nálatok?
Igen, szeretnénk minél több emberhez eljutni. Eleve a kortárs művészet sem egy zárt dolog, széles spektrumon mozognak a kiállításaink és a műtárgyaink. Ez alapvetően nem arról szól, hogy itt vannak a műtárgyaink, a kiállításaink, nézzétek meg, hanem próbáljuk színesíteni a palettát. Nekünk kell is, mert mi a periférián vagyunk.
Arra gondolsz, hogy kortárs művészeti kiállításra még mindig nehéz behívni a látogatókat?
Eleve nehéz múzeumba berángatni embereket. A múzeumok a turistákból élnek. Kortárs múzeum a város szélén, az nehéz műfaj. Nem vagyunk már a Vár közepén, egy olyan helyen, ahova csak betévednek az emberek. Ide ki kell jönni célirányosan vagy a MÜPA-ba vagy hozzánk. Kell valami, amivel megfogjuk az embereket, mert a kortárs szóra még az is fintorog, aki egyébként művészetkedvelő. Sokan úgy gondolják, hogy ez nehezebben érthető, ezért elzárkóznak előle. Jönnek a szokásos „ilyet én is tudok” mondatok vagy nem értik, hogy miért van kirakva egy felmosóvödör, mint műtárgy? Az is nehéz, hogy a kortárs művészet befogadásához szükséges a falszövegek olvasása. És olvasni ma már nem szeretnek az emberek. Ez utóbbi a social media-ban is nagyon fontos. Ott egy bekezdésbe bele kell férni.
A Ludwig Múzeumnak otthon adó MÜPA épülete éjjel
Milyen időintervallumra tervezed meg előre a közösségi média megjelenéseiteket?
Éves költségvetésünk van, abba kell, hogy minden beleférjen az általános és az eseti hirdetésekkel együtt. Van egy nagy gyűjteményi kiállításunk és kb. 2-3 havonta váltakoznak 2 szinten, az elsőn és a másodikon az időszakik. Viszont mindig csak egy kiállítással tudok előre számolni, ez azt jelenti, hogy kb. 3 hónapra látok előre. Azért sem tudok sokkal előrébb gondolkozni, mert nekem konkrétumok kellenek, hogy mi lesz a falszöveg, mi lesz a füzetben, illetve enteriőr- és rendezvényfotókra van szükségem, amiket már csak a megnyitó után kapok.
Hogyan dolgozol? Terveket kell leadnod vagy teljesen szabad kezet kapsz?
Teljesen szabad kezet kaptam, de mivel Facebook és Instagram oldalunk egy-egy van, osztályunk pedig sok, így sok mindenkinek kell, hogy megfeleljek. A múzeumpedagógusok szeretnék, ha megjelenne egy hír a programjukról, a restaurátorok szólnak, hogy visszajött egy tárgy, érdekel-e. A Velencei Biennále fontos része az intézményi működésünknek, az erről szóló híreket is meg kell jelentetnünk. Gyakorlatilag nincs egyetlen terv, de egyeztetek a PR, Marketing Osztállyal, hogy mi fér bele. Igyekszünk együtt kialakítani, mi hányszor jelenjen meg. Nyilván rám hagyatkoznak, nekem pedig fontos, hogy mindenki elégedett legyen a saját programja, híre megjelenésével. Ez mind csak a Facebook oldalunknál fontos, mert az Instagram oldalunk más elvek szerint működik.
A tervezéshez még hozzátartozik, hogy nekem a múzeumon belül nem csak a közösségi média a munkám. Többek között a honlap és a hírlevelek szerkesztése is az én feladatom, ezért jól kell gazdálkodni az idővel, hogy minden meglegyen.
Milyen témákról születnek bejegyzések a Facebook oldalatokon?
Annyi programunk és hírünk van, hogy szinte mindig csak ezek férnek bele. Igyekszem naponta csak 1-2 posztot kitenni, de ez elég nehéz. Viszont 2019-re az a tervem, hogy sok színessel, érdekességgel jelentkezünk. Nagyon szeretek más oldalakról inspirálódni. Azok a kedvenceim, ahol színes hírek, érdekességek vannak, ahol be lehet látni kicsit a kulisszák mögé.
Mely múzeumok munkáját követed?
Az egyik kedvencem a New York-i Solomon Guggenheim Múzeum. Ők nagyon jó tartalmakat szolgáltatnak és nagy példaképeim. A Tate Modern és a Pompidou követése kötelező. A bécsi Albertina nagyon jó dolgokat rak ki Facebook és Instagram oldalára is. A nagyokat érdemes követni.
Magyar oldalak?
Követem például a Nemzeti Galéria oldalát. Tetszik, amit a Facebook oldalukon csinálnak. A Nemzeti Múzeumot vagy éppen a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumot is követem. A kicsiket is nézem, kíváncsi vagyok, ki mit csinál.
Iparterv 50+ kiállítás a Ludwig Múzeumban
A Facebookon kívül Magyarországon szerinted melyik közösségi média felületet érdemes még használni?
Az Instagramot. Erre nagy hangsúlyt is fektetünk, kb. 8000 követőnk van. Ez egy teljesen más világ, máshogy is kommunikálunk, más a stratégia. Instán tényleg csak szép, látványos képek, enteriőrök vannak, kevés információval. Sokan vannak ma már úgy, hogy vagy csak Facebookon vagy csak Instagramon vannak jelen, ezt ki kell tudni használni. Instán a Ludwig életérzést akarjuk megmutatni, hogy milyenek vagyunk, milyen egy modern múzeum.
Nagyon jó ötleteket lehet kapni itt is a nagy múzeumoktól. Például az Albertina készített már Instagramon adventi kalendáriumot. A Louvre-nál pedig rendszeres, hogy egy bejegyzésben egy műtárgy jelenik meg teljes- és részletfotókkal és erről írnak rövid érdekességeket. Szóval szuper dolgokat lehet itt is csinálni.
Mik a legnépszerűbb Facebook bejegyzések nálatok?
A látogatók a színes híreket és saját tartalmat szeretik a legjobban. Nagyot nevettünk azon, amikor önkénteseket kerestünk és kiraktunk egy teljesen spontán készült képet három kollégánkról, akik véletlenül összeöltöztek. Aztán eszembe jutott, hogy a kép jól jönne az önkéntes programunk népszerűsítéséhez, mert mindhárom kolléga önkéntesként kezdte nálunk karrierjét. Engedélyt kértem tőlük a publikáláshoz és ment is fel Facebookra. Amire viszont nem számítottunk, hogy több száz like-ot kaptunk, ami nálunk nagy szám, mert a követőink általában passzívak. Amióta itt vagyok, ez lett az egyik legtöbbet like-olt, megosztott posztunk.
Milyen az átlagos nézettségetek?
Általában a posztjaink nézettsége 3000-5000 megtekintés között van. Az 5000 feletti számmal már elégedettek vagyunk, ami azért kevés a 70 000-es követőszámunkhoz képest, ezért mondtam, hogy nem aktívak a követőink.
Hogy látod, kis múzeumnál, kis gyűjteménynél is érdemes a közösségi médiával foglalkozni?
A mi gyűjteményünk eltér a nagy klasszikus múzeumi gyűjteményektől. Ha csak a darabszámot vennénk figyelembe, akkor valószínűleg a kisebb gyűjtemények közé sorolnánk, de értéke és a közép-kelet európai régióban betöltött szerepe meghatározó jelentőségű. A múzeum épülete és felszereltsége teljesen 21. századi, ennek ellenére nagyon szoros a költségvetésünk. Fontos, hogy hatékonyan gazdálkodjunk, ezért a kommunikációs stratégiánkban kulcs szerepet kap a közösségi média. Az elmúlt években egyre inkább az online kommunikációra helyeztük a hangsúlyt, látogatóink nagy része onnan tájékozódik, sajnos akkora büdzsénk nincs, hogy körbe plakátoljuk a várost.
Jó, hogy mondod a látogatószámokat, mert én alapvetően amikor elkezdtem megnézni, hogy melyik múzeumnak hány Facebook követője van, akkor arra voltam kíváncsi, hogy van-e összefüggés a közösségi média és a múzeumi látogatószámok között.
Én azt mondanám, hogy nincs szoros összefüggés. Egy korábbi online kérdőíves megkérdezésünk során kiderült, hogy sok olyan követőnk van, akik személyesen még sosem jártak a múzeumban, többen külföldön élnek, és onnan figyelik, mi történik nálunk, és vannak olyanok, akik 3-4 évente nézik meg egy kiállításunkat, de követnek bennünket.
Én is erre jutottam. 2017-ben a 29. leglátogatottabb magyar múzeum voltatok, viszont nektek volt a legtöbb Facebook követőtök.
Ezek szerint ez ennyit jelent. Más dolgok alapján választják a látogatók egyik vagy másik múzeumot.
Intézményi látogatószámokban vannak elvárások, tervek?
A terv mindig az, hogy növelni kell a látogatószámot. A 100 000 az egy álomszám, amit olyan években, amikor kiemelkedően népszerű kiállításaink voltak, mint a Nők Chanelben vagy a Ludwig Goes Pop sikerült elérnünk. 2018-ban 92 ezer látogatónk volt, ami részben a nyári Erwin Wurm kiállítás népszerűségének tudható be. A látogatók nagyon fontosak számunkra, de nem csak a számok bűvöletében élünk, vannak kiemelt célcsoportjaink, számukra kedvezményes jegyárakat kínálunk, egyébként a jegyáraink is az átlagos múzeumi belépőjegy árakat követik.
Ludwig 30 – kiállítás a Ludwig Múzeum alapításának 30. évfordulóján
Milyen adatokat elemeztek a közösségi médiában?
A Facebook elég keveset enged a GDPR óta. Nemre, korra, végzettségre, lokációra tudunk szűrni. Ezeket az adatokat évente szoktuk összefoglalni magunknak, de azért évközben is ránézünk.
Alapvetően változatlan a látogatóközönségünk. A látogatói felmérésekből és az online statisztikákból is a 30-as éveiben járó, értelmiségi, budapesti nő alakja rajzolódik ki. Ők a fő célközönségünk. 70-30% arányban nők jönnek, budapestiek, hiszen nyilván a vidékiek számára nehezebben vagyunk elérhetők. A tematika miatt az értelmiségieknek jobban a fókuszában vagyunk. A kor kicsit jobban megoszlik, mert sok csoport jön hozzánk. Próbálunk fiatalokat behívni. Alapvető célunk, hogy oktató múzeum legyünk.
Felnevelni a következő látogatógenerációt?
Igen, ez a cél, de ebben még van hova fejlődni. Kiváló múzeumpedagógusaink és remek programjaink vannak. Vidéki csoportok is jönnek hozzánk, aminek nagyon örülünk. Sok a fiatal, de akik statisztikailag is mérhetők, azok még mindig a 30 év körüliek.
Múzeumon belül van látogatókutatásotok?
Kisebb léptékű kérdőívezést évente tartunk. Ezeket a kérdőíveket a kiállítóterekben helyezzük el, általában 6-8 kérdésből állnak és a lezárás után ezeket ki is értékeljük. 2019-re tervezünk egy nagyobb volumenű kérdőíves felmérést. Az idén újraindult önkéntes programunknak köszönhetően sok lelkes segítő vesz részt ebben. Az erőforrásainkat jól kell kihasználnunk, ezért is örülünk az önkénteseknek.
Milyen lesz a Ludwig Múzeum 2019-es éve? Mit vársz a legjobban?
A 2019-es év nagyon fontos számunkra, idén ünnepeljük ugyanis a múzeum alapításának 30. évfordulóját. Az év eddigi része ennek bűvöletében telt. Nagyszabású, két hónapos születésnapi kiállítás- és programsorozatot szerveztünk Ludwig 30 címmel, ami március 31-ig ingyenesen látogatható. De a 2019-es év ezen kívül is izgalmasnak ígérkezik. Nem csak mi jubilálunk ugyanis: a legendás Iparterv kiállítások ötvenedik évfordulóját és a Bauhaus 100. emlékévet is kiállítással ünnepeljük. Nyárra és őszre pedig a SIGNAL című szlovák konceptuális kiállítással, Király Tamás divattervező retrospektív kiállításával és a Pattern and Decoration című, jelenleg a bécsi MUMOK-ban látható tárlattal készülünk.
Fotó: VÉGEL Dániel © Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Adattár és Digitális Archívum
