Mihez kezdjünk a kulturális statisztikákkal? Hogyan segíthetik munkánkat? Mit mutatnak és mit nem mutatnak meg az adatok? Én így használom a kulturális statisztikai adatbázist.
Magyarországon két fő statisztikai forrást találunk a kulturális ágazathoz kapcsolódóan. Az egyik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által megjelentetett adatok, a másik pedig az aktuális minisztérium, jelenleg az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) által vezetett kulturális statisztikai rendszer (korábbi nevén ISTAR). A kulturális intézményeknek kötelező adatszolgáltatási kötelezettségük van, ezeket az adatokat összesíti és hozza nyilvánosságra a minisztérium. 10-féle adatlap áll rendelkezésre, ezek a közművelődés, állatkertek, könyvtárak, muzeális intézmények, kiállítások, levéltárak, színházak, szabadtéri játékok, hangversenyek és táncegyüttesek témaköröket fedik le.
Az adatokat a minisztérium begyűjti és az erre a célra létrehozott oldalon1 Excel táblákban nyilvánosságra is hozza. Nagyon sok munkafüzetben, rengeteg adat található. Sajnos nem vagy csak nagyon ritkán készülnek összegző kiadványok, ami az adott területről adhatna egy átfogó képet. Nem tartom túl szerencsésnek, hogy a begyűjtést kötelezővé teszik, de cserébe nem kapnak semmit az intézmények. Még a kötelező adatok körével sem értek egyet, de azt gondolom, hogy ha rendelkezésünkre áll ennyi adat, azt használnunk kell. Mindenkinek lehetősége van a saját szakterületét érintő információkat kigyűjteni és rendszerezni.
Én ezeket az adatokat arra használom, hogy ha egy adott kulturális területet szeretnék jobban megismerni, akkor itt kezdem a keresést. Ez legutóbb úgy történt, hogy egy megbeszélésre készültem egy egyházi fenntartású muzeális intézmény vezetőjével. Nem tudtam sokat az ilyen típusú muzeális intézményekről, ezért elkezdtem kigyűjteni azokat az adatokat, amiket a legfontosabbnak tartottam. Magyarországon 2016-ban 725 muzeális intézmény szolgáltatott adatot a kulturális statisztikai rendszerben, ebből 30 volt egyházi fenntartású. Ez az intézmények nagyjából 4%-a.
Ezután azt néztem meg, hogy 2016-ban összesen hány látogatója volt a muzeális intézményeknek. 2016-ban összesen 10 395 847 látogató volt, ebből 1 180 342 fő egyházi fenntartású helyre váltott jegyet. Ez nagyjából 11%-os arány. Az egyházi fenntartású intézményekben teljes árú jegyet vásárlók aránya az egyéb típusú jegyekhez képest 64% volt, 753 562 jeggyel. Ez az arány a nem egyházi fenntartású intézmények esetében 31%.
Még egy adat van, amiben nagyon jól teljesítettek ezek az intézmények, a külföldi látogatók becsült száma. Ez 387 135 fő volt a teljes 1 961 195 külföldi látogatóból, ami 19,7%-ot jelent. Ez az arány még nagyobb is lehetne, ha az egyik leglátogatottabb intézményből, a Mátyás-templomból érkezett volna ilyen adat.
Top 10 magyar múzeum 2016
Aztán azt néztem meg, hogy mely intézményekben váltották a legtöbb belépőjegyet a múzeumlátogatók. Készítettem egy listát a leglátogatottabb múzeumokról, és ebben jelöltem meg az egyházi fenntartásúakat. 2016-ban a legnépszerűbb múzeum a Magyar Nemzeti Galéria volt, ezt követte a Mátyás-templom Egyházművészeti Gyűjteménye, a harmadik a Dobó István Vármúzeum lett. A leglátogatottabb 10 múzeumból egyházi fenntartású a 2. helyezett Budavári Mátyás-templom Egyházi Gyűjteménye, az 5. MAZSIHISZ – Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár. A Mátyás-templomba 460 535 látogató érkezett, aminek a nagy része feltehetően turista volt, de mint már írtam, erről nincs adat. A Zsidó Múzeumba 323 062 fő váltott jegyet, ebből a becsült külföldi látogatók száma 250 000. Nyilván a Zsidó Múzeumnál az is nagy előnynek számít, hogy a Dohány utcai Zsinagógába olyan kombinált jeggyel lehet bemenni, ami többek között a Zsidó Múzeumba is érvényes.
Top 10 magyar egyházi fenntartású múzeum 2016
Egyházi és nem egyházi fenntartású muzeális intézmények adatai 2016
Végül megnéztem, hogy az engem érdeklő intézmény látogatószámai hogyan alakultak 2008 és 2016 között.
Ezeket az adatokat tartottam fontosnak első körben megnézni. A kulturális statisztikai rendszer használatához egy alapszintű Excel tudás szükséges. Keresni kell, sorokat és oszlopokat rendezni a különböző munkafüzetekben. Kicsit időigényes, de szerintem megéri. Ezzel egy kis bepillantást kaphatunk az adott területről, elhelyezhetjük a minket érdeklő intézményt a többiekhez viszonyítva.
Borítófotó forrása: Pexels
1: Frissített link – a cikk írásakor használt link azóta megszűnt.
