A kulturális intézmények egy része a napokban nyitott újra, egy másik részénél a közeli vagy kicsit távolabbi jövőben várható, hogy újra fogadhat látogatókat. És közben már arra is kell gondolni, hogy a mostani tudásunk szerint télen visszatérhet a járvány. Eljött az ideje annak, hogy megnézzük, mit viszünk magunkkal az újranyitásra, mit tapasztaltunk, tanultunk meg a kényszerű zárva tartás idején, értékeljük a munkánkat.
Az értékes tartalmak
Amióta bezártak a múzeumok, színházak, koncerttermek, azóta szó szerint elárasztottak minket az online kínálatok. A legtöbb szereplőnek ez a tér újdonságként hatott, mert eddig vagy nem volt rá szüksége vagy nem volt rá pénz, paripa, fegyver. Aztán itt álltak a kulturális élet szereplői és mindannyian megkapták azt a feladatot, hogy csináljanak valami online-t. Hogyan kell egy ilyen jelenlétet tervezni, megvalósítani, milyen eszközöket kell és lehet használni? Arra nem volt idő, hogy mindezt meg is tanítsa nekik valaki, főleg úgy nem, hogy a költségeket csökkenteni kellett, külsősökkel nem lehetett szerződést kötni és persze mindenki szerette volna megmutatni, hogy az ő munkája fontos és hasznos.
Nina Simon, az OF/BY/FOR ALL nonprofit szervezet vezetője, a kulturális életben korábban múzeumigazgatóként is dolgozott. Véleményformálóak, gondolkodásra ösztönzőek az írásai. Egy március végén megjelent cikkében olyan kérdéseken gondolkozott el, hogy vajon az a rengeteg virtuális múzeumi túra, élő operaelőadás közvetítés és a rengeteg digitális tananyag a legjobb módszer, amivel a jelenlegi helyzethez a kulturális intézmények hozzá tudnak járulni vagy ez a leggyorsabb? Vajon mindezt azért teszik, hogy szolgálják a közösségüket vagy azért, hogy fel tudják mutatni a fenntartóknak és a támogatóknak, hogy most is dolgoznak és megéri a munkahelyüket megtartani?
Kezdjük azzal a járvány időszakának összegzését, hogy őszintén válaszolunk arra a kérdésre, hogy a tartalmaink közül melyiket tartjuk olyan szinten jónak, hogy akár továbbra is folytatjuk az ahhoz hasonló online tartalmak készítését és melyek azok, amelyeket csak „vattázásra” használtunk.
– A digitális átalakulás még évekre van. Nem gondolom, hogy a szervezetünknek egyhamar változtatnia kéne.
– *COVID-19*
Digitális stratégia
Emellett azt is érdemes lenne végiggondolni, hogy a mostani digitális jelenlét hogyan illeszkedik az intézményünk, projektünk stratégiájába. Nyilván az lenne az ideális állapot, ha a kulturális intézmények nem csak most kezdenének azon gondolkozni, hogy vajon mi is az a digitális jelenlét. De ha már így alakult a helyzet, akkor azt be kell látnunk, hogy a 21. században elengedhetetlen a digitális stratégia megléte a kulturális terület szereplőinek is – és nem csak a zárva tartás idején.
Digitális stratégia múzeumoknak
Látogatói visszajelzések
Gyűjtsük össze és rendszerezzük a már meglévő látogatói visszajelzéseket, amelyeket a járvány idején kaptunk. Kevés csak elolvasni az üzeneteket, építsünk fel egy rendszert. Kategorizáljuk, címkézzük a hozzászólásokat, üzeneteket, leveleket. Használjunk hozzá egy egyszerű Excel táblázatot, ahol egy helyen látjuk, hogy melyik típusú tartalmunkra milyen visszajelzéseket kaptunk. Örüljünk a pozitív reakcióknak és nagyon figyeljünk azokra a véleményekre, ahol valamilyen hiányosságra hívják fel a figyelmünket. Ezekből a kritikusabb üzenetekből tudunk fejlődni a jövőben.
A meglévő vélemények után próbáljunk meg újakat is begyűjteni. Keressük meg azokat az online látogatókat, akik aktívak voltak az elmúlt időszakban, pl. a Facebook-on a lelkes rajongókat vagy azokat a követőinket, akiket személyesen is ismerünk intézményünkből és kérdezzük meg a véleményüket az elmúlt hetek tartalmairól. Mit használtak, mi tetszett, mi nem tetszett, milyen kulturális tartalmakat fogyasztottak és egyáltalán mire lenne igényük az online térben?
A megkérdezés történhet kérdőívvel, de ha szeretnénk mélyebben elmerülni a témában, akkor egy online, 15-20 perces interjú is elképzelhető. Egy ilyen interjúra készüljünk fel alaposan, ez nem csak egy sima beszélgetés egy baráttal, ennek itt most konkrét célja van. Arról se feledkezzünk meg, hogy mindenkinek értékes az ideje, ha megtehetjük, háláljuk meg az interjún való részvételt egy apró tárggyal, kiadvánnyal vagy akár belépőjeggyel.
A látogatókutatás, a látogatói vélemények gyűjtése mindig szükséges a döntések megalapozásához, ha eddig nem tettük, kezdjük el most.
Jó példák gyűjtése
Az online kínálati dömpingben nyilván sokszor merült fel bennünk, hogy ez milyen jó ötlet, kár, hogy nem mi találtuk ki. Mentsük el ezeket a hazai és külföldi jó példákat és szabjuk rá az intézményünkre! Nem kell mindig egy olyan ötlettel előállni, ami csak itt és most született, lehet adaptálni is. A lényeg, hogy ne másoljuk egy az egyben a dolgokat, mert minden intézménynek más az üzenete, a közönsége, a kommunikációja. Ennél az ötletgyűjtésnél fontos lenne, hogy kimozduljunk a saját körünkből és komfortzónánkból. Bátran nézzünk körül más, nem kulturális területen is és azokra az ötletekre is nézzünk úgy, hogy ezt vajon el tudnám-e képzelni a saját intézményemben.
Együttműködések
Amennyiben tényleg lesz egy újabb hulláma a járványnak, akkor arra időben azzal is fel tudunk készülni, ha a nyugodtabb időszakban együttműködéseket kötünk. Ez elég széles skála, lehet szó külsősök megbízásáról pl. digitális stratégia kidolgozására, szövegírásra vagy alkalmazások fejlesztésére stb.
Emellett az is együttműködés lehet, ha intézmények kezdenek el közösen arról gondolkozni, hogy hogyan tudnák a meglévő erőforrásaikat összeadva olyan platformokat létrehozni, ami tényleg segítené a látogatóikat egy-egy helyzetben pl. digitális oktatás, egyedül élő emberek magányának enyhítése stb. Biztos vagyok benne, hogy az 1+1 ebben az esetben nem 2 lenne, hanem sokkal több. Elég kevés ilyen közös kezdeményezés indult eddig, pedig jó tematikus és gyűjtőoldalakra szükség lenne.
Folytatás
Hogy mikor folytatódik a kulturális élet úgy, mint a járvány előtt? Az szerintem még sok-sok hónap lesz, de nem ott fogjuk folytatni, ahol abbahagytuk. Minden más lesz, mert az első időszakban az emberek még nem mernek majd kimozdulni, olyan helyre menni, ahol többen vannak. Ebből a szempontból eltérőek lesznek a látogatási hajlandóságok a különböző típusú kulturális intézményekben pl. a szabadtéri múzeumok előnyben lesznek a zárt terekkel szemben.
Sokan lesznek, akik nem tehetik majd meg, hogy koncertjegyet, színházjegyet vagy múzeumi belépőjegyet vegyenek, mert elveszítik az állásukat és nyilván az elsők között a szolgáltatásokról mondanak majd le. A tanárok azzal lesznek elfoglalva, hogy felmérjék, hogy a kimaradt hónapokban ki, milyen szintre jutott és mit kell pótolniuk, így nem biztos, hogy múzeumpedagógiai foglalkozásra vagy színházba akarnak majd menni.
De mivel az emberek vágynak a találkozásokra, az eddig „normálisnak” gondolt, offline kulturális élményekre, így lesznek, akik örömmel mennek majd az újranyitás után.
Várhatjuk a látogatóinkat, a közönségünket új kiállításokkal, programokkal, előadásokkal, de azért ne felejtsük el, hogy ameddig nincs védőoltás, addig megismétlődhet a mostani helyzet és akkor már előny lenne egy terv a folytatásra.
Források:
- Borítófotó: Pexels
- Rajz: Marketoonist
- Digitális Stratégia Térkép Múzeumoknak: Slideshare
