Látogatókutatások és adatgyűjtések során a demográfiai kérdések között szinte mindig szerepel, hogy hány éves Ön? Miért van erre szükség? Miben lehet segítségünkre, ha tudjuk, hogy hány évesek a hozzánk látogatók?
Ha azt szeretnénk, hogy az üzenetünk minél pontosabban érjen célba, a célcsoportunkat minél részletesebben kell ismernünk. Az emberek kultúrafogyasztási szokásait sok demográfiai tényező befolyásolja, például az iskolázottság, a nem, a lakóhely és a kor is.
Az Eurostat Culture statistics 2019 edition című kiadványában arról olvashatunk, hogy az Európai Unióban a kor előrehaladtával az emberek egyre kevésbé vesznek részt a vizsgált kulturális tevékenységekben (mozi, élő előadás, kulturális helyszínek látogatása). 2015-ben a 16-29 évesek 82,8%-a mondta azt, hogy az elmúlt 12 hónap során legalább egy kulturális eseményen, helyszínen járt, ami a 65-74 éves korosztályban csak 52,8% volt. Az idősebbek a felsoroltak közül a legszívesebben kulturális helyszínekre látogatnak el. Ezek alapján az európai fiatalok aktívabban vesznek részt a kultúra fogyasztásában, mint az idősebbek.
Részvétel a kulturális életben korcsoportok és országok szerint Európa szerte
Az, hogy valaki melyik életszakaszban jár a kultúrafogyasztását nagyban befolyásolja, mert ez meghatározza például a rendelkezésére álló szabadidőt, az anyagiakat és a hozzáférési lehetőségeket is.
A látogató kora alapján meghatározható, hogy milyen életszakaszban jár a megkérdezett. Pavluska Valéria Kultúramarketing – Elméleti alapok, gyakorlati megfontolások című könyvében Törőcsik Mária munkájára hivatkozva a következő felosztást alkalmazza:
Közönségcsoportok
Itt az életkezdők (jellemzően 24-34 éves kor között) a legaktívabb kultúrafogyasztók, akiknek éppen ezért nagyon sokféle programot kínálnak a kulturális intézmények, szolgáltatók. Az életkezdőknek már van jövedelme, de rendszerint még egyedül vagy gyermekek nélküli párkapcsolatban élnek.
(A fentiek ismeretében érdekes, hogy a Múzemok Ma 2020 kutatásban megkérdezett múzeumi felső- és középvezetők közül a legtöbben a 19-24 év közöttieket jelölték meg, mint múzeumuk nem látogató közönségét. A második helyre a 25-29 évesek kerültek.)
A kornál nem csak az lehet érdekes, hogy a megkérdezett hány éves, de az is, hogy mikor született, mert ennek segítségével megtudhatjuk, hogy melyik generációnak a tagja. Az ugyanabba a generációba tartozók életét azonos vagy hasonló események, trendek, fejlődési irányok alakították. A főbb generációs csoportok a Generációelméletek cikk alapján:
- Veterán generáció (1925-1942 között születtek)
- Baby-boomerek (1943-1960)
- X generáció (1961-1981)
- Y generáció (1982-1995)
- Z generáció (1996-2010)
- Alfa generáció (2011- )
Ha tudjuk, hogy kiket szeretnénk elérni, akkor érdemes a generációs csoportosítás alapján megismerni az adott szegmens motivációs, viselkedési szokásait, elvárásait, nyelvhasználatát vagy akár számítástechnikai ismereteit. Nem mindegy, hogy például valaki digitális bevándorló vagy digitális bennszülött, hogy egy adott történelmi eseményt megélt vagy már utána született.
Ha az online látogatóink korát szeretnénk megismerni, akkor ehhez nincs is más dolgunk, mint a honlapunk vagy közösségi oldalaink elemzéseit figyelemmel kísérni.
Fontos tudnunk, hogy hány évesek a látogatóink? Egyértelműen igen a válasz. Ezt az adatot nem nehéz gyűjteni és mindenképpen érdemes vele foglalkozni, mert ez is segít majd annak meghatározásában, hogy mit, hogyan, mikor és miért mondunk el a mostani vagy a leendő látogatóinknak.
Források:
- Fotó: Pexels/Andrea Piacquadio
- Oszlopdiagram: Culture statistics 2019 edition
- Közönségcsoportok: Pavluska Valéria – Kultúramarketing
