A Vocalise kérdőívét számomra az tette egyedivé, hogy a kitöltési időszak lezárulta után nagyon profin csinálták meg annak utógondozását. Mivel a kérdőívhez egy nyereményjáték is tartozott, így egyértelmű volt, hogy a nyerteseket értesítik majd. Olyannal eddig viszont még nem találkoztam, hogy valaki azoknak a kitöltőknek is küldött volna emailt, akik most épp nem nyertek. A Vocalise lányok pont ezt tették. Nekem ez a hozzáállás annyira megtetszett, hogy szerettem volna megtudni, hogy kik azok, akik ilyen ügyesen élnek a kérdőívezés adta kapcsolatfelvételi lehetőségekkel.
Baghi Viktória, Gaál Mónika és Kiss Viktória alkotja a Vocalise csapatát. Velük beszélgettem arról, hogy miért jut eszébe egy kezdő együttesnek belekezdeni egy kérdőívezésbe.
Honnan jött az ötlet, hogy kérdőívet készítsetek?
A Vocalise egy pályakezdő operaénekesi formáció, még csak 2016 októbere óta működik. Hárman alkotjuk az együttest és a célunk az, hogy az operaéneklést professzionális szinten műveljük. A saját magunk által szervezett koncerteken túl lehetőséget kaptunk, hogy a Pesti Magyar Színházban havi rendszerességgel játsszunk Jancsi és Juliska meseopera keresztmetszetet. Ahhoz, hogy az előadásaink hírét eljuttassuk az emberekhez, bázisra van szükségünk. Ezt szerettük volna elkezdeni felépíteni a kérdőív segítségével.
A kérdéseket együtt állítottátok össze?
Móni csinálta, aztán átküldte szemlézésre. Mi mindent együtt csinálunk, a csapatmunkában hiszünk. Mindenkinek megvan a saját kis projektje, amit elindít, de mindig egyeztetünk. Ezt most épp Móni rakta össze, de mindenkinek volt beleszólása.
Milyen kérdéskörökre építettétek fel a kérdőívet?
Általános kérdésekkel kezdtünk, amivel a kitöltő zenei ízlését szerettük volna megismerni. Ez nekünk abban segítség, hogy tudjuk mire nyitott a közönségünk. A többi kérdés már konkrétan ránk vonatkozott, hogy a kitöltő volt-e már koncertünkön, tetszett-e neki és hogy a jövőben küldhetünk-e értesítést programjainkról. Ez egy igazán rövid kérdőív lett, csak 6 kérdést tettünk fel, nem is igazán akartunk most többet.
A kérdőívezéshez a Google Űrlapokat használtátok. Mi volt erről a programról a véleményetek?
Korábbi tapasztalataink nem voltak ilyen programokkal kapcsolatosan. Kerestünk felületeket és kipróbáltunk párat. Ezt találtuk a legsokoldalúbbnak, legkönnyebben kezelhetőnek. Nagyon sokfajta kérdéstípusa van, amit lehet használni. Nekünk ez bevált, tényleg nagyon könnyen kezelhető a felület.
Volt előzetes elvárás a kitöltések számában?
Egyáltalán nem volt. Inkább csak azt gondoltuk, hogy próbáljuk ki, nézzük meg, hogy mi sül ki belőle.
Hány kitöltője volt a kérdőívnek?
A kérdőívet januárban tettük közzé, két hétig lehetett beküldeni a válaszokat. Összesen 59-en töltötték ki a kérdőívünket ebben az időszakban.
A kérdőív lezárását követően készítettetek összefoglalót az eredményekből?
Excelben összegeztük magunknak a válaszokat, de konkrét összefoglalót nem csináltunk.
A bevezetőben írtam, hogy nekem ami nagyon tetszett a kérdőívezésetekben és ami miatt leginkább szerettem volna veletek beszélgetni, az a kérdőív utógondozása volt. Meséljetek erről egy kicsit!
Azoknak, akik megadták az email címüket küldtünk értesítést a sorsolás után. Nem csak azoknak, akik nyertek, hanem azoknak is akik most épp nem. Mi nem csak azt szeretnénk, hogy egy hideg bázisunk legyen email címekkel, hanem tényleg követőket szeretnénk. Akikre építhetünk a koncerteknél, színházi előadásoknál, akiket tényleg érdekel a formációnk.
Mennyire volt nagy munka a kérdőívet megcsinálni?
Volt vele munka, de folyamatosan projekteken dolgozunk és így azért annyira nem tűnt fel. Nagy a pörgés a házunk táján, mindig van valami, amivel készülünk. Úgy vettük, hogy ez is egy hosszú távú célt szolgál és ezért érdemes csinálni. Ami nagyon jó volt, hogy sokan írtak véleményt, hogy mi tetszett az előadásainkban.
Mit gondoltok, fogtok még kérdőívezni?
Mindenképp. Azt eddig még nem mondtuk, hogy az online kérdőívünk mellett bizonyos előadásaink után szoktunk kérdőívezni nyomtatott formában is.
Ez ugyanaz a kérdőív, mint az online volt?
Nem. A kiindulópont mind a két esetben ugyanaz, hogy bázist építsünk, de nem az online kérdőív szerepel az előadásokon. Ott egy kicsivel specifikusabb kérdések vannak. Arra kérdeztünk rá, hogy láttak-e már minket korábban, milyen előadások érdekelnék a kitöltőket, de itt inkább kifejezetten a Jancsi és Juliskával kapcsolatos visszajelzéseket várjuk. Az online kicsit általánosabb volt, de nyilván azt is abba az irányba szerettük volna elvinni, hogy van-e érdeklődés a programjaink iránt, küldhetünk-e ajánlásokat a későbbiekben.
A nyomtatott kérdőíveket hogyan, mikor tölthetik ki a nézők?
Az előadások előtt a székekre letesszük a kérdőíveket és ösztönözzük is a nézőket, hogy töltsék ki azokat. A Jancsi és Juliska előadás után a gyerekeket felhívjuk a színpadra, lehet velünk beszélgetni és amikor ők nézegetik a díszletet és kérdeznek minket eközben elérjük a szülőket is.
Ezeknek a kérdőíveknek átlagosan hány kitöltője van?
Utoljára decemberben töltettünk ki ilyen jellegű kérdőívet. Abban a hónapban 2 előadásunk volt, a kitöltések száma előadásonként 15 körül volt, a nézőszám pedig kb. 100 körül/ előadás. Azt azért figyelembe kell venni, hogy ez egy gyerekelőadás, nyilván mi a felnőtteket kérjük meg a kitöltésre, nem a gyerekeket. Ha ezt nézzük, akkor ez a 15 kitöltés arányaiban jónak mondható. Mindig örülünk, ha valaki megtisztel minket azzal, hogy kitölti a kérdőívünket, időt szán ránk és megosztja velünk a véleményét.
Mi a legnehezebb a kérdőívezésben?
Talán a megfelelő kérdések megfogalmazása, amelyekkel a számunkra releváns témákban kaphatunk információt a potenciális közönségünkről, és amelyek kellőképpen érdekesek ahhoz, hogy a lehetséges kitöltők figyelmét felkeltse és elkezdjenek válaszolni a kérdésekre.
Mit gondoltok, jó eszköz a kérdőívezés egy kezdő formációnak a bázisépítéshez?
Korábban még nem próbálkoztunk hasonlóval, de úgy gondoljuk, jó eszköz lehet a bázisépítéshez. Koncertjeink, előadásaink után általában papír alapú kérdőíven érdeklődünk a nézőink véleménye felől, az online felületeknek köszönhetően pedig szélesebb tömegekhez is hihetetlenül gyorsan el lehet jutni, így talán olyanokat is nagyobb eséllyel meg tudunk szólítani, akik a későbbiek során is érdeklődéssel követik a tevékenységünket, esetleg részt vesznek későbbi eseményeinken is.
Fotó: Semsei Eszter
