A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom arról nevezetes, hogy a főváros egyik legrégebbi temploma és egy ideje szívesen látják a turistákat is. Aranyossy Mihállyal, a templom munkatársával beszélgettem a látogatóikról és a feléjük történt nyitásról.
Templomuknak mi a jellegzetessége?
Már a II. századtól kezdve állt itt egy római katonai tábor (Kontra-Aquincum), amelynek romjain Szent István király kezdett templomot építeni. A templom gyakorlatilag az „idők tanúja”. Minden művészettörténeti kor megtalálható itt (román, gótika, reneszánsz, barokk, klasszicista, modern stb.). De van a templomban megőrzött török-kori emlék, egy mihráb is. (Ami a mecsetnek és a dzsáminak a Mekka irányába néző imafülkéje – szerk.)
Mivel ez volt Pest főtemploma, ezért nagyon sok történelmi személyiség is kapcsolódik a helyhez, például Szent Gellért, Mátyás király, II. Ulászló, Kossuth Lajos, Adolf Kolping, Széchenyi István, Liszt Ferenc.
Mikor kezdődött a nyitás a turisták felé?
A templom évtizedeken keresztül nagyon rossz fizikai állapotban volt. Az elmúlt kb. 15 évben gyorsult fel a külső- és belső rekonstrukció. Ennek keretében került kialakításra az altemplom, a múzeum, valamint sor került az épület vendégbarát szolgáltatásainak bevezetésére.
Miért volt szükség ezekre az újításokra?
A templom küldetésének három része van: a hitélet, a kultúra és a turizmus. A kerületben élő hívek folyamatosan elöregednek. Ennek több oka van, például hogy a környéken nagyon drágák a lakások, nincs parkolóhely, sok az irodai célú ingatlanhasznosítás, a fiatal családok nem tudják megfizetni a belvárosi árakat, jelentkeznek az úgynevezett overtourism jelei. Nyilván erre a folyamatra a templomnak vannak válaszai, próbálunk minél több igényt kiszolgálni pl. szentmise korán reggel és a délutáni órákban, akadálymentesítés kialakítása, fiataloknak többféle program szervezése, korlátokkal élők közösségei számára hely biztosítása stb. De ez így önmagában még kevés lenne.
A templom lokációja, történelmi- és hitéleti szerepe kihívást állít a templommal szemben. Az erre adott válasz szerint a templom folyamatosan nyitva van a folyamatos szentségimádás céljára. Ez egy országosan is egyedülálló dolog (lásd molinó a homlokzaton).
A kulturális életben is igyekszünk minél aktívabban részt venni. Részesei vagyunk az országos eseményeknek (pl.: Ars Sacra Fesztivál, Múzeumok éjszakája, Budapest 100). Tartunk altemplomi estéket, évfordulókhoz kapcsolódó eseményeket (Széchenyi István, Molnár-C. Pál), garantált orgonahangversenyeket és eseti hangversenyeket is.
A turistáknak magyar nyelvű tárlatvezetést tartunk minden szerdán 14:00 órakor, tematikus tárlatvezetésünk is van, emellett eseti lekéréssel bármikor meg lehet tekinteni a templomot. Készítettünk iskolások számára pedagógiai programot és jó kapcsolatunk van a közép-, és felsőoktatási intézményekkel is. Amit még fontosnak gondolunk, hogy a „nem átlagos látogatók” (pl. stroke betegek csoportja) számára is tudunk programot nyújtani.
Összességében azt tudom mondani, hogy az épület alapvetően templom funkcióval működik. Nagyon fontos viszont a templom működése szempontjából a további anyagi források bevonása, azért, hogy ne kelljen bezárni az épületet, és csak a napi szentmisék időtartamára kinyitni azt.
A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom épülete esti kivilágításban
A hívek hogyan gondolkodnak erről a nyitásról?
A hívek nem fogadják rosszul a turisztikai célú üzemeltetést. Ráadásul közülük kerülnek ki azok az önkéntesek is, akik pénztárosként, teremőrként segítik a működtetést. Pontosan tudják, hogy a bevétel segít fenntartani, üzemeltetni, takarítani, fűteni a templomot.
Évente hány látogatója van templomuknak?
Három vendégtípus fordul meg a templomban. A turisták, akik belépőjegyet fizetnek, az ő számuk kb. 10 500 fő. A kulturális események résztvevői összesen nagyjából 10.000 -11.000-en vannak. A liturgikus események résztvevőinek a számát nem mérjük.
Mely országokból érkezik a legtöbb látogató?
Magyarországról sok csoportos nyugdíjas látogatónk van. Emellett jelentős számban érkeznek budapesti egyetemek művészettörténet szakos hallgatói (Közép-Európai Egyetem, Pázmány, ELTE, Kodolányi stb.) és az egyházi középiskolák diákjai is.
A legtöbb külföldi látogatónk Németországból, Spanyolországból, Olaszországból, az USA-ból, Izraelből, Ukrajnából és Oroszországból érkezik.
Mit lehet tudni a külföldi látogatókról?
Érdekes, hogy mennyire máshogy viszonyulnak templomunkhoz egy-egy adott ország látogatói. A németek között jellemző, hogy nem fogadják el, hogy belépőt kell váltani, illetve sokallják annak összegét (a teljes árú belépőjegy ára 1000 Ft, a diák- és nyugdíjas-jegy 700 Ft). Jellemző, hogy az olaszok és a spanyolok egy része nem fogadja el, hogy belépőjegyet kell váltani. Az orosz és az izraeli turisták nagyon érdeklődőek. A muzulmán látogatók azért jönnek, mert tudják, hogy van itt egy mihráb. Az ázsiai nem keresztények be sem jönnek, a keresztények pl. a Fülöp-szigeteki látogatók pedig csoportosan érkeznek misére.
Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom belső tere
Látogatókutatást készítettek már?
Nem készült ilyen kutatás, és jelenleg nem is tervezzük. A látogatók vonatkozásában saját benyomásokra és beszélgetésekre hagyatkozunk, amit a pénztárban dolgozva szerzünk. Emellett még az internetes adatokat szoktuk elemezni: szemlézzük a Facebook-ot, hasznos információkat kapunk a Tripadvisor-ról és a Google Cégem szolgáltatásból, a Google Analytics segítségével a honlap látogatóiról gyűjtünk adatokat. Amit még figyelünk, az a korábban már említett látogatói statisztika, hogy hányan vettek belépőjegyet a templomba és mennyi volt az események látogatóinak a száma.
A februárban rendezett Értékeld a látogatót! látogatókutatással kapcsolatos szakmai fórumnak az egyik terepmunka helyszíne voltak. Itt milyen témák kerültek elő? Milyen tanulságok születtek?
Ezen az alkalmon kiemelten beszéltünk az önkéntességről. Nekünk elsősorban az idős önkéntesekkel való együttműködésben van tapasztalatunk. Teremőrként, informátorként dolgoznak velünk.
Ők általában magányos idős emberek, akik a társaságot keresik az önkéntes munkában. Nem a feladat megoldása a motiváció számukra, hanem a beszélgetés, a társaság, a közösség. Jellemző, hogy az önkéntesek nem feltétlenül római katolikus vallásúak. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lennünk, hogy öntörvényűek, amit tudnunk kell kezelni.
Vannak fiatal önkénteseink is, akiknek a segítségét az események lebonyolításánál szoktuk kérni. Jók a tapasztalataink velük.
Szeretnék növelni az éves látogatószámot?
Igen, szeretnénk. Ennek a látogatószámnak a kétszeresét is ki tudnánk szolgálni a jelenlegi infrastruktúra és személyi állomány mellett. Ugyanakkor alapvetés az, hogy ez egy templom. A liturgikus eseményeknek, a hitéleti programoknak abszolút elsőbbségük van.
Milyen fejlesztések készülnek azért, hogy még vonzóbb turisztikai célpont legyen a templom?
Jelenleg zajlik a két torony felújítása és fejlesztése. A déli toronyban (a híd felől) egy lift kerül kialakításra, amely három kilátószintre viszi majd fel a látogatókat. A homlokzat mögött lesz egy sétány, ami átviszi a látogatót az északi toronyba. Közben meg lehet majd tekinteni a fedélszéket (a templom tetőszerkezetét). Az északi toronyból majd Liszt Ferenc lépcsőin lehet lejönni a földszintre. Kialakításra kerül egy souvenir-shop is.
Fotó: Zelnik Péter Zénó
