2018-ban egy nemzetközi projekt résztvevőjeként a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) látogatókutatást készített, hogy jobban megismerje a látogatók szokásait és elvárásait. A múzeum részéről a kutatás lebonyolításáért Rábai Katalin volt a felelős, aki az MKVM egyik marketing és rendezvényszervezésért felelős munkatársa.
Az adatfelvétel 2018-ban április és június között, majd második körben október és december között zajlott. A megkérdezésekre összesen 195 válasz érkezett (45 db online és 150 db papír alapon).
Az adatfelvétel helyszíne az MKVM 3 állandó kiállítása volt. Ezek a következők: „A jó kalmár a világ jótevője” – kereskedelemtörténeti kiállítás, „Vendéget látni, vendégnek lenni” – Vendéglátás-történeti kiállítás, valamint a „Nekem soha nem volt otthonom” – Krúdy emlékkiállítás.
A kutatás területei és módszerei különbözőek voltak, ezért érdemes ezeket külön-külön megvizsgálnunk.
Kérdőíves megkérdezés
Készült látogatókutatás kérdőíves megkérdezéssel, amire online és papír alapú kitöltések is érkeztek. Mivel az MKVM arra törekszik, hogy a látogatók véleményei alapján fejlesszék kiállításaikat, programjaikat, ezért volt szükség a látogatói visszajelzések gyűjtésére.
A kérdőív a következő kérdéseket járta körül:
- Járt már a múzeumban?
- Miért ezt a múzeumot választotta?
- Honnan értesül a kiállításokról, programokról?
- Mi tetszett a kiállításokban?
- Mi motiválná a visszatérésre?
- Mit változtatna a kiállításokban?
- Mely programokról szeretne információt?
- Milyen témában látna szívesen kiállítást nálunk?
Megfigyeléses kutatás
A megfigyeléses kutatás eredetileg úgy zajlott volna, hogy egy önkéntes (megfigyelő) kiválaszt egy látogatót, követi őt és felírja, hogy hol mennyi időt töltött a látogató. Ezt a múzeumnak nem sikerült megvalósítania, mert a látogatók rögtön rájöttek, hogy figyelik őket és így nem megfelelő eredmények születtek volna. Teljesen másképpen viselkednek az emberek, ha tudják, hogy figyelik őket. Így a múzeum változtatott a módszeren és odaadták a látogatóknak a kiállítás alaprajzát, (azoknak, akik hajlandóak voltak erre) és a látogatók maguk írták be, hogy 1-1 teremben mennyi időt töltöttek és mi az, ami tetszett, mi az, ami nem.
Ezzel a múzeum azt tudta mérni, hogy mely tárgy, vitrin, eszköz volt a legkedveltebb, illetve a legkevésbé érdekes a látogatók számára. Egy adott bemutatási tárgynál vagy a teremben töltött időből következtetéseket lehet levonni arra vonatkozóan is, hogy a látogatók mennyire olvassák el a szövegeket és hogy milyen alaposan vagy felületesen néznek meg egy részt a kiállításban. Ez megmutathatja, hogy látogatói szempontból mi vonzó és mi unalmas a kiállításokban.
Fenntartható fejlődési célok meghatározása
A kutatásnak volt egy olyan része is, amikor a múzeum azt vizsgálta, hogy működési szinten milyen fenntartható fejlődési célokat tudna meghatározni és ezt hogyan tudná megvalósítani. Ebben a témában is volt látogatói megkérdezés kérdőíves formában (ezek a kérdések közösen a látogatókutatás kérdőívben kaptak helyet).
Múzeumi szinten a meghatározott fenntartható fejlődési célok:
- Energiatakarékosság
- Szelektív hulladékgyűjtés
- A fogyatékkal élők, sérült emberek támogatása programokkal, helyszínnel
- Mozgáskorlátozott látogatók segítése, akadálymentesítés
- Tematikus napok szervezése az egészségről, táplálkozásról, tudatos fogyasztásról
A fenntarthatósági célok megvalósításához kapcsolódó múzeumi feladatok:
- Olyan időszaki kiállításokat rendezni, amelyek a fenntarthatósági célokról szólnak.
- Az esti programok között legyen olyan előadás, foglalkozás, ami a fenntarthatósághoz kapcsolódik.
- A témához kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozásokat kiemelten fejleszteni.
- Tematikus nap szervezése, első lépésként az egészséges életmód, egészséges élet, egészséges táplálkozás témakörében.
- Fontos egy múzeum számára a társadalmi felelősségvállaláshoz való kapcsolódás, a társadalmi, kulturális értékek védelme. A múzeumnak kötelessége, hogy a kiállított tárgyakat megmutassa, tanítson vele és mutassa be az értékeket (szokásokat, hagyományokat, illemszabályokat, erkölcsi normákat).
A kutatás tanulságai
Az MKVM a következő állításokat fogalmazta meg a kutatás tanulságaiként a látogatók véleményei alapján:
- A kiállításoknak támogatni kell az innovációt és a fejlődést!
- Legyen a múzeum sokszínű és befogadó!
- Legyen a múzeum családbarát!
- Fontos a társadalmi felelősségvállalás.
- Fenntartható fejlődési célok megvalósítása.
Volt értelme belekezdeni?
„Mindenképpen jó volt belekezdeni és végigcsinálni, rengeteget tanultunk belőle. Nagy munka volt, nagyon kevesen vagyunk itt a múzeumban, de még így is sikerült megoldanunk a megkérdezéseket és a feldolgozást. Azért volt érdemes dolgozni ezen a kutatáson, mert sok új információt kaptunk a látogatóktól, sok olyan információ jött vissza, amit persze tudtunk, de így legalább beigazolódott, hogy miken kellene javítanunk, változtatnunk ahhoz, hogy még sikeresebbek legyünk. Mindenképpen ajánlanám más múzeumoknak is, hogy kezdjenek bele. Ahogy az Értékeld a látogatót! szakmai konferencián is kiállítóként mindenkinek elmondtam, aki odajött a standunkhoz, szívesen segítek a tapasztalataim alapján. Sok emberrel megosztottam az általunk készített kérdőíveket. Egyértelmű volt, hogy sokan nem tudják, hogy hogy kezdjék a kutatást. Ezért is adtam és adok is szívesen olyan praktikus információkat az érdeklődőknek, amelyek megkönnyíthetik a kutatás előkészítését és lebonyolítását.” – Rábai Katalin, a kutatás szervezője.
Fotók forrása: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
