Volker Schönert
Volker Schönert több mint 20 éve készít látogatókutatásokat. Szociológiát, politológiát és statisztikát tanult. Pályafutását a berlini Zsidó Múzeumban kezdte, ahol látogatókutatásokat és értékeléseket készített. Ebben az időszakban Németországban ez a terület még kevéssé volt ismert és elfogadott. A 2000-es évek elején a berlini Zsidó Múzeumban csak azért hozták létre a látogatókutatás és értékelés osztályt, mert az akkori igazgató új-zélandi volt, amely országban a látogatóközpontúság és a látogatói élmények a múzeumi munka középpontjában álltak. Ezt a munkát követően Volker sok évig szabadúszóként dolgozott, jelenleg a berlini Természettudományi Múzeum alkalmazottja.
Németországi látogatókutatások
A németországi múzeumokat jellemzően az állam, a tartományok vagy a városok tartják fenn. Természetesen vannak magánmúzeumok is, mint például a híres autógyárak múzeumai (pl.: BMW, Mercedes, Porsche), amelyek nagyon sikeresek. Egy tipikus évben ezek a múzeumok néhány százezer látogatót is fogadnak. Kisebb magánmúzeumok is vannak az országban, például a berlini DDR Múzeum, amely nagyon népszerű a turisták körében.
Németországban múzeumi látogatókutatásokat nagyjából az 1970-es évek óta készítenek, de az elmúlt kb. 20 évben vált ez a terület igazán elfogadottá. Ennek a fejlődésnek az volt az oka, hogy a múzeumoknak a világban bekövetkező változásokra válaszokat kellett keresniük, amire a látogatókutatás egy jó eszköz volt. Németországban a látogatókutatások nagyon hasonló utat járnak be, mint néhány évtizeddel korábban a múzeumpedagógia, ami mára már teljesen elfogadott része a múzeumi munkának.
A németek most ott tartanak, hogy már vannak intézmények, amelyek rendszeresen készítenek látogatókutatásokat és már ilyen osztályokat, munkaköröket is létrehoztak, emellett egyre több tanulmány is jelenik meg a témában. Volker Schönert véleménye szerint ezeknek a kutatásoknak a színvonala még alacsony, ha például a brit példákkal vetik őket össze, de dolgoznak azon, hogy a színvonal növekedjen. Azért, hogy a kutatások minőségét javítsák és hogy a látogatókutatások a múzeumok széles körének elérhetővé váljanak (ne csak a nagyok kiváltsága legyen), 2021-ben szeretnének egy német látogatókutatási hálózatot létrehozni a brit Visitor Studies Group mintája alapján.
Látogatókutatás a berlini Természettudományi Múzeumban
Volker Schönert a Természettudományi Múzeumon belül a Múzeum és Társadalom Osztály munkatársa. Ezen az osztályon több mint 60 ember dolgozik, Volker a látogatókutatásokért és értékelésekért felel, egy másik munkatárs pedig az oktatási kutatásokat készíti.
A COVID-19 járvány előtt a berlini Természettudományi Múzeumnak évente nagyjából 700 000 látogatója volt. Ez egy gyorsan fejlődő múzeum nagy célokkal, néhány éven belül a világ vezető természettudományi múzeumai közé szeretnének tartozni. Éppen ezért teljesen érthető, hogy miért annyira fontos számukra, hogy gyűjtsék és értékeljék a látogatói és a kiállításokkal kapcsolatos adatokat.
Amikor Volker itt kezdett dolgozni, még nem voltak konkrét látogatókutatási tervek. A feladatok egymást követték, lépésről lépésre haladtak előre. Egy látogatókat monitorozó rendszert hoztak létre először. Ez azt jelenti, hogy a múzeumban egész évben gyűjtik a látogatói adatokat tabletek segítségével. Mostanra már olyan nagyszámú a mintájuk, hogy ez már reprezentatív. Tudják, hogy ki jön el a múzeumba és azt is, hogy ki nem. Ez a tudás lehetővé teszi számukra, hogy megcélozzák a nem látogatókat és behívják őket a Természettudományi Múzeumba.
Látogatókutatás tableten
Amivel még kiemelten foglalkoznak, az az időszaki, modern kiállítások értékelése. Ebben az esetben vizsgálják a látogatókat és azt is, hogy a kiállítás úgy működik-e, ahogy azt a készítők megálmodták. Például nézik, hogy milyen a látogatói élmény vagy hogy a látogatók tudnak-e a múzeum összes ajánlatáról. Németországban szinte az összes értékelés összegző, ami azt jelenti, hogy akkor készítik, amikor a kiállítás már kész van. Volker szerint ez nem egy jó irány, mert ha hatásos értékelést szeretnénk készíteni, akkor például formatív értékelésre is szükség lenne.
A Természettudományi Múzeumban a kutatások során használnak kérdőíveket, kvalitatív módszereket, például fókuszcsoportos interjúkat készítenek, de tesztvásárlásokat is végeztetnek. A különböző hátterű látogatókkal (pl.: idősebbek, családok kisgyerekekkel, alacsonyabb iskolázottságú látogatók stb.) történő beszélgetések során vizsgálják az időszaki kiállítások kognitív megértését, az érzéseket, amelyet a kiállítás váltott ki vagy éppen azt, hogy mennyi szöveget olvastak. A múzeum számára nagyon izgalmas megismerni ezeket a különböző véleményeket és benyomásokat.
Jelenleg a múzeum arra készül, hogy a digitális látogatóit jobban megismerje egy széles körű kérdőív segítségével. Vizsgálják majd, hogy kik a podcast-jeik hallgatói, kik vesznek részt digitális tárlatvezetéseken vagy éppen azt, hogy kik a közösségi média követőik (pl.: TikTok, Instagram, Facebook, Twitter).
Látogatókutatás a járvány idején
2020 júniusában az első kötelező zárva tartás után a berlini Természettudományi Múzeumban látogatókutatást végeztek. Jóllehet, a múzeum ekkor már nyitva volt, de nagyon sok szabályt kellett bevezetniük. Először csak 500 ember mehetett be naponta a múzeumba, majd ezt követően ezt a számot megemelhették napi 1000 főre. Csoportokat nem fogadhattak, hogy minden látogató számára biztosított legyen a megfelelő nagyságú tér. Azokat a kiállítási helyeket, amelyek túl szűkek voltak, lezárták és az interaktív és multimédia állomásokkal is ezt kellett tenniük.
Ennek megfelelően a látogatói élmény sokkal kisebb volt, mint a szokásos. Az embereknek maszkot kellett viselniük, távolságot kellett tartaniuk egymástól, csak a kijelölt útvonalon mozoghattak és előre meg kellett váltaniuk a jegyüket egy meghatározott időintervallumra.
A látogatókutatás során azt vizsgálták, hogy milyen ezeknek a biztonsági intézkedéseknek és szabályoknak az elfogadottsága és milyen a látogatói elégedettség. Az adatfelvétel egy kérdőív kitöltésével történt a látogatás közepe táján. A múzeum több, mint 1000 választ kapott. Ezek alapján a látogatók a biztonsági előírásokat megfelelőnek találták. Az élményt kisebbnek értékelték, mint normál esetben, az interaktivitást és a digitális alkalmazásokat hiányolták. De a látogatók megértőek és hálásak voltak azért, hogy legalább eljöhettek a múzeumba.
A járvány miatt hogyan változik meg a múzeumok és a látogatók kapcsolata?
Volker Schönert elmondta, hogy tanulmányok szerint nagyjából 2 év kell ahhoz, hogy a látogatószámok tekintetében visszatérjünk oda, ahol a járvány előtt voltunk. Lesznek olyanok, akiknek még kihívást jelent majd visszatérni a múzeumokba, mert az oltásokhoz még időre van szükség. Ugyanígy a veszélyeztetett csoportoknak is kell még idő ahhoz, hogy újra látogassák az intézményeket, az iskolai csoportok pedig most inkább a tanulással, mint a programok szervezésével vannak elfoglalva.
Végül Volker még azt említette, hogy szerinte a digitális ajánlatok szerepe meg fog növekedni. A jövőben, ha egy új kiállítást tervezünk, nem csak a fizikai térre, de a digitális térre is kell majd gondolnunk egyszerre. Véleménye szerint a kifejezetten digitális ajánlatokat is fejleszteni kell, ez nem arról szól, hogy egy-egy képet kiteszünk az internetre. A digitális ajánlatok az életünk részei és a múzeumi élet részei is, nem is lehet kérdés, hogy foglalkoznunk kell-e velük. Válaszolnunk kell a világban felmerülő kérdésekre, a látogatókutatásokkal azt tudjuk mérni, hogy mennyire volt sikeres a válaszunk.
Forrás:
- Fotók – Museum für Naturkunde Berlin
- Portré – VisitorChoice/Volker Schönert
