Összejövünk – a múzeumi világ szereplői címmel 2022. április 7-én online beszélgetést szerveztünk az érintetti mátrixot körbejáró blogsorozatunk következő lépéseként. A múzeumi világ öt különböző területének képviselői ültek le Zoom-ban egy virtuális asztalhoz, hogy a múzeumokkal kapcsolatos saját véleményüket és tapasztalataikat elmondják. A beszélgetőtársak sokféle háttere lehetőséget adott egy nyitott, gondolkozásra ösztönző eseményre. A közel 30 résztvevő a beszélgetés végén így ítélte meg a hallottakat, melyről alább írunk.
A beszélgetés keretezéseként elmondtuk, hogy eltérő élethelyzetből, eltérő meglátással, eltérő véleményekkel gyűltünk össze beszélgetni, nem pedig meggyőzni egymást, sokkal inkább azonban inspirálni, különböző meglátásainkat megosztani. A résztvevőktől a regisztráció során megadott előzetes elvárások megerősítették bennünk, hogy ne egy igazságot keressünk, hanem nyílt beszélgetést indítsunk. A résztvevők így fogalmazták előzetesen, hogy mit várnak a beszélgetéstől:
- „Klassz, karakán kérdésfeltevéseket és őszinte válaszokat”
- „Egy kicsit új szemléletet, olyan múzeumi eseményt, ahol nem a “dícsérgessük egymást elvtársak abból baj nem lehet” elv érvényesül.”
- „Mennyiben látják lehetőségét annak, hogy a múzeumi kollektívákon belül a merev, hagyományos, tekintély alapú struktúrák hierarchikus működési rendje oldódjon ..? Várható-e az „emberségesebb” működés a továbbiakban a kollégák között – és a látogatók igényeinek figyelembe vételében?”
- Beszélgetésünk szereplői indításként elhelyezték magukat az alábbi mátrixban, és bemutatkoztak azon kérdések mentén, hogy mi a legutóbbi múzeumlátogatói élményük, és hogy mi ragadta meg őket az érintetti mátrixról szóló sorozatunkban.
Olyan izgalmas gondolatok hangzottak el, mint
- „kapirga nap, ami feladatszintű emberi kapcsolódásra ad lehetőséget”, „a múzeum nem válasz, a múzeum kérdés”,
- „a múzeum mint a demokratizációt segítő intézmény”, „látogatóként, laikusként mit gondolok, hogy mi egy múzeum feladata”,
- „szeretnék élménygazdagon hazajönni a múzeumból”,
- „annyi mindent adhat a múzeum az egyénnek és a társadalomnak”,
- „utólag le tudunk-e ülni átbeszélni, hogy mi az, amit jól csináltunk és mi az, amit legközelebb másként csinálnánk”,
- „a múzeumoknak sokkal nagyobb figyelmet kéne fordítani arra, hogy az odaérkező látogatókat megkérdezze a múzeumról alkotott véleményéről”,
- „a probléma a legtöbb esetben a múzeumok hierarchikus szervezeti struktúrájára vezethető vissza”,
- „a kreatív látogatóorientáltság még nagyon fejlesztendő”.
A beszélgetés után küldött kérdőívünkben a hallgatók az alábbi gondolatokat emelték ki, mint számukra a leghasznosabbakat:
A beszélgetés későbbi szakaszában feltettük beszélgetőpartnereinknek és magunknak is a kérdést, hogy onnan, ahol az érintetti mátrixban elhelyezkednek, mit üzennek a múzeumi munkatársaknak és/vagy vezetőknek. Ezek a válaszok születtek:
- merjünk kérdezni, viszont hallgassuk is meg a válaszokat,
- valami más, vagy ugyanaz valahogy máshogy, újragondolás,
- sikerüljön elérni a szervezeti struktúra változtatást, komplex együttműködést,
- többet kérdezzenek a múzeumokban,
- beszélgessetek egymással, velünk és vegyétek a beszélgetést komolyan.
A hallgatóságot arról kérdeztük, hogy a beszélgetés hatására mit csinálnak majd másként.
Az anonim válaszokat Mentin fogadtuk. Számunkra az alábbiak jól tükrözik azt, hogy eltérő tapasztalatokkal vagyunk jelen a múzeumok életében, és hogy inspirálhatjuk egymást. Hiszünk abban, hogy mindannyian tehetünk egy lépést afelé, hogy a múzeumi világ hatékonyabban, eredményesebben, jobban működjön.
Köszönjük még egyszer a részvételt Havasi-Köhler Szilviának, Sári Zsoltnak, Várhegyi Attilának és a hallgatóság visszajelzéseit.
Ha meghallgatnád a teljes beszélgetést, itt teheted meg.
Izabella és Ágnes
