Könyvespolc 1. – Új utak a kulturális marketingben

Ki mennyit tud a kulturális területen a marketingről? Az én tapasztalatom szerint eléggé megoszlik a kulturális intézmények, projektek marketing tudása és aktivitása is. Vannak a nagyok, akik profin, szakemberekkel, tervekkel és költségvetéssel rendelkeznek. És vannak nagyon sokan, akiknél ezek közül egyik se jelenik meg. Ők is használják a marketing eszközöket, de látszik, hogy nincs mögötte koncepció, tudatosság, inkább a mindenki csinálja, így hát mi is akarjuk/nekünk is kell például a Facebook-ot használni.

Érdeklődéssel kezdtem bele ebbe az idei kiadású kulturális marketinggel foglalkozó könyvbe. Úgy olvastam, mint egy tankönyvet és olyan is a felépítése (fejezeteket követő kérdések, elmélet és gyakorlati példák bemutatása). Mivel nekem közgazdász a végzettségem, így több féléven keresztül tanultam marketinget, ezért az elméleti részben kevés újdonságot találtam. Viszont aki nem folytatott még ilyen tanulmányokat, az sok alapfogalommal ismerkedhet meg a kötetben. Szerintem hasznos lenne, ha minden munkatársnak lenne valamilyen alapfogalma az olyan dolgokról például, hogy mi a projekttervezés, a piackutatás vagy hogy mit is csinál egy marketinges vagy PR-os. Ami ebből a részből nekem a legjobban tetszett az a problémafa és célfa, mint projekttervezési eszköz bemutatása volt. Ez azért is érdekes a kultúra területen, mert sok esetben a problémafa megvan, de a célfa hiányzik.

Amiért most nagyon aktuálisnak érzem ennek a kiadványnak az olvasását az az, hogy az elmúlt hónapokban a kulturális kínálat az online térbe költözött és erről a térről sok esetben hiányos a tudásunk. A könyvből kiderül, hogy mi változott az online kommunikációban az elmúlt években, kik az influenszerek (akár el is gondolkozhatunk azon, hogy a kultúrában kiket tekintünk influenszereknek) és a közösségi média eszközei, felületei is bemutatásra kerülnek.

A könyv lehetőséget kínál arra is, hogy megadott szempontok alapján a saját honlapunkat, Facebook oldalunk mi magunk megvizsgáljuk, elemezzük, amire sokaknak most nagy szüksége van.

A gyakorlati példák a sikereket mutatják, hogy az általam nagyoknak mondott intézmények, projektek milyen marketing kampányokat vittek véghez. A szerzők interjúkat készítettek a kulturális marketing területén dolgozó szakemberekkel, ezekből a beszélgetésekből részletek olvashatók a könyvben. Én örültem volna, ha a könyv végén mellékletben elolvashattam volna a teljes interjúkat is.

A könyv befejezése egy diákok által készített online elemzéssel zárul. A diósgyőri várat elemezték a korábbi fejezetekben leírt szempontok alapján. Ezt követi még egy részletes fogalomtár és az ajánlott szakirodalom jegyzéke.

Ami nekem hiányzott a könyvből az egy áttekintés arról, hogy a különböző kulturális területek hogyan vannak jelen, hogyan használják vagy nem használják a kulturális marketing adta lehetőségeket és eszközöket, mert ebben szerintem nagy a szórás. Ami még jó lett volna az egy összegző fejezet a könyv végére.

Ajánlom olvasásra ezt a 110 oldalas ingyenesen letölthető kötetet a területtel most ismerkedőknek és azoknak is akiknek már vannak ismereteik a kulturális marketing területéről.

Szerzők: Dér Cs. Dezső – Márkus Renáta
Cím: Új utak a kulturális marketingben
Kiadó: Magyar Művészeti Akadémia – Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet
Kiadás éve: 2020
Oldalszám: 110
Formátum: E-könyv
Letöltés helye: https://www.mma-mmki.hu/hu/kiadvanyok/e-konyvek-hu.html

Ábra forrása: Dér Cs. Dezső – Márkus Renáta: Új utak a kulturális marketingben

, , , ,